Már nem havi 70, hanem 77 millió forintért üzemeltet kereskedelemfejlesztési és promóciós központot Törökországban és környezetében az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is kiváló kapcsolatokat ápoló oligarcha, Adnan Polat érdekeltsége. A Külgazdasági és Külügyminisztérium alatt működő HEPA Exportfejlesztési Ügynökség szerződést módosított az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-vel, aminek csak egyik része az áremelés.

A legfontosabb változás, hogy az ALX bezárja a gaziantepi irodát, az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményben olvasható indoklás szerint a szíriai háború miatt, Gaziantep ugyanis a szír határ közelében található, és a „szerződés alapján ellátott tevékenység háború által fenyegetett régióban nem végezhető”. Az alábbi városokban található irodák megmaradnak:

• Ankara,
• Isztambul,
• Izmir,
• Bursa.

Megjelent a Türk Tanács

Pluszfeladatként ugyanakkor a HEPA megbízta az ALX-et a Türk Tanáccsal való kommunikációval, minthogy a szervezet „megjelent mint új kapcsolattartási fórum” – írják az indoklásban. A Türk Tanács egyes török nyelvű országokat tömörítő geopolitikai szervezet, melyet 2009. október 3-án alapítottak. Magyarország 2018 ősze óta megfigyelő státusszal rendelkezik, bár nem török nyelvű ország – mondjuk Orbán Viktor szerint

sok magyarban van kipcsak vér.

Az ALX megbízása szempontjából ennél fontosabb tényező, hogy a tanács 2019 őszén Budapesten nyitotta meg európai képviseletét – ehhez ingyen használhatja a Budakeszi úti Ybl-villát, költségvetését a magyar állam állja, vagyona mentesül a közteherviselés és a jogszolgáltatás alól, a személyzete nemzetközi mentességet élvez. A magyar Export-Import Bank (Eximbank) pedig 382 millió eurós hitelkeretet nyitott a Türk Tanács tagállamainak.

Lényeg a lényeg: az ALX úgy kapott megbízást a kapcsolattartásra, hogy a Türk Tanácsnak immár irodája van Budapesten.

A módosított szerződés szerint az ALX-nek többek közt az alábbi feladatokat kell ellátni a Türk Tanáccsal kapcsolatban:

• Havi rendszerességű személyes egyeztetés a Türk Tanács isztambuli titkárságával (nem a budapesti kirendeltséggel).
• Havi rendszerességű személyes egyeztetés a Türk Kereskedelmi és Iparkamarával.
• Havi eseménynaptár összeállítása az azeri, kazah, kirgiz eseményekről. E országok vonatkozásában ország- és regionális tanulmányokat kell készíteni, azokat legalább évente kétszer aktualizálni kell.
• Tárgyalások, üzleti fórumok szervezése a Türk Kereskedelmi és Iparkamarával.
• Havonta egy magyar cég bemutatása a Türk Kereskedelmi és Iparkamarának.
• Kérés szerint bilaterális megbeszélés megszervezése a HEPA, illetve a Türk Tanács titkársága és a Türk Kereskedelmi és Iparkamara számára (ismét jegyezzük meg: a tanácsnak kirendeltsége van Budapesten).
• Kiadványok, szórólapok készítése Magyarországról, az üzleti környezetről, versenyképes magyar cégekről.

Szükség volt némi finomhangolásra

Az eredeti és a most módosított szerződést összeolvasva kicsit finomhangolták az ALX megbízását, az néhány ponton bővült, de inkább könnyebb lett, legalábbis kevésbé szigorúan meghatározott. Ahogy az indoklásban írják: „a több éves együttműködés tapasztalatai alapján”. A teljesség igénye nélkül:

• Már nem havonta, hanem csak kéthavonta kell hírlevelet küldeni.
• Már nem kell havonta interjút szervezni a helyi kereskedőház vezetőjével, cserébe maximum évente 12-szer „az adott téma hiteles véleményvezérével”.
• Már nem kell minimum havi egy, elég csak évi minimum 8 hirdetést megjelentetni.
• Már nem kell pont legalább kéthavonta szektorspecifikus rendezvényt szervezni vagy kiállításon részt venni, hanem csak igény szerint évente hatszor.
• Már nem kell pont havi rendszerességgel üzleti találkozót szervezni magyar és célországbeli vállalatvezetők közt, hanem csak igény szerint évente tizenkétszer.

Az ALX havi díja az eddig ismertetett változások eredőjeként emelkedett 10 százalékkal. Igaz, az eredeti szerződést még 2016 közepén kötötték a HEPA jogelődjével, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőházzal. Azóta sok infláció lefolyt a Boszporuszon.

Mindenestre az ALX-nek nem lehet oka panaszra. A cég beszámolóinak tanúsága szerint 2018-ban 867 millió forint, 2017-ben 881 millió, 2016-ban pedig 831 millió forint bevétele volt „stratégiai megállapodás szerint” – egyéb bevétele egyik évben sem nagyon akadt. Ebből elég szép profitot is sikerült összehozni: 2017-ben közel 100 milliót, 2018-ban 56 milliót. A szép profitból pedig még szebb osztalékot fizetett a cég, mindkét évben 300 ezer eurót, ami a jelenlegi, 330 körül gyengélkedő euróárfolyammal számolva majdnem évi 100 millió forintnak felel meg.

Csak Polaték élték túl a kereskedőházak beszántását

Egyébként a törökországi „kereskedelemfejlesztési és promóciós központ” az egyetlen nagy kereskedőház, amely ilyen régen működik. A kormány 2018 nyarán szántotta be az MNKH-t (amely anno az eredeti szerződést kötötte az ALX-szel is), összevonta csatolt részeivel, bezárta a tucatnyi külföldi irodáját, jogutódjaként pedig létrehozta a HEPA-t. Bár az MNKH-nak volt egy-két sikeres projektje, összességében közelébe sem jutott a kitűzött exportcéloknak, pedig adóforintok milliárdjait égette el, maga az MNKH Zrt. csak az első három évben közel 10 milliárd forintot. A hatalmas veszteségeket firtató kérdéseket jellemzően azzal ütötték el, hogy a kereskedőháznak nem nyereségesnek kell lennie, hanem segítenie kell a magyar export fejlődését.

Eközben az ALX-t (meg úgy egyáltalán a török–magyar külkereskedelem felfuttatását) aligha lehet sikertörténetnek tekinteni. Maga Orbán Viktor ismerte el Erdogan elnökkel tartott sajtótájékoztatóján 2019. november 7-én, hogy a célul kitűzött hatmilliárd eurós kereskedelmi mérleg egyelőre „éppen csak látóhatáron belül van”.

Már 2018 nyarán, az MNKH beszántásakor az volt a terv, hogy annak sok tucatnyi külföldi irodáját négy nagy exportfejlesztési és promóciós központ veszi át: Balkán, Oroszország, Kína és Japán. Törökországról nem esett szó, mondjuk a HEPA aktuális szerződésösszesítőjében is elkülönítve szerepel. A kínai és a japán irodára a HEPA már 2018 őszén leszerződött. A moszkvai irodára 2019 szeptemberének közepén szerződtek. Végül nagy nehezen, 2019 végén a balkáni megbízást is sikerült tető alá hozni.

Naphatalmi ambíciók

Adnan Polatnak az ALX-en túl is jól megy Magyarországon. Ő az elnöke a Gül baba türbéje üzemeltetésére létrehozott alapítvány kuratóriumának. A türbe Polat saját bevallása szerint személyes, a szívéhez közel álló projekt, az biztos, hogy sokat lobbizott többszöri felújításáért és rekonstrukciójáért. A türbét meglátogatta Erdogan elnök, amikor 2019 novemberében Budapesten járt – össze is roppant emiatt a fél város közlekedése.

Polat ezen túl kiterjedt (és egyre kiterjedtebb) céghálót tart fenn Magyarországon. Cégei ingatlanfejlesztésben is utaznak, akárcsak a miniszterelnöki vő, Tiborcz István. Sőt vele együtt: a Magyar Narancs fotósa 2016 tavaszán a Gresham teraszán több alkalommal lefényképezte egymás társaságában (eltérő konfigurációkban) Tiborcz Istvánt, Orbán Ráhelt, Adnan Polatot és Suat Karakust, Polat magyarországi helytartóját, több cégének (beleértve az ALX-et) vezetőjét.

Tiborcz ingatlanos cégcsoportja, a BDPST és Polat érdekeltségei már 2015-ben és 2016-ban összekapcsolódtak a József Nádor téri volt Postabank-székház és a Városliget fasori Rátkai Klub felvásárlásakor. Utóbbit egy közös cégen, az AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.-n keresztül intézték. Tiborcz BDPST-je 2016 októberében szállt ki az AMX HS-ből, amelyet 2018 végén Polat szó szerint a nevére vett, azóta úgy hívják: Polat Hungary Kft. A Tiborczcal közösen beszerzett Városliget fasor 38. alatti ingatlan pedig a Polat-birodalom egyik székhelye lett. Oda van bejegyezve a Polat Hungary Kft.-n kívül még tucatnyi, a török üzletemberhez köthető vállalkozás.

A török üzletember az ingatlanpiacon kívül nem titkoltan a napelembizniszt szúrta ki magának, már 2017-ben arról beszélt a Forbes magazin török kiadásának, hogy ezer megawattnyi szolárkapacitást kíván kiépíteni Magyarországon. A Suat Karakushoz, Polathoz és fiához, Kerimhez köthető céghálóban nyüzsögnek a szolárcégek.

Nyilván véletlen egybeesés, de a Fidesz napenergiával és Paks II-vel tervezi átállítani a magyar áramtermelést környezetbarát üzemmódba – derült ki a kormány energiastratégiájából. Az elképzelés szerint 2040-re a termelési összkapacitás kétharmadát, 12 ezer megawattot naperőművek fogják adni.