Orbán Viktor miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások 2020. március 17-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik.

Varga Mihály a megbeszélés után kiadott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019 az elmúlt évtized egyik legeredményesebb éve volt a pénzintézeteknek, ezért

a szektor rendelkezik annyi mozgástérrel, hogy támogatólag tud részt venni a meghozott intézkedésekben.

Arról viszont egy szóval sem beszélt, hogy a bankrendszer kaphat-e valamilyen állami támogatást a mostani helyzet kárainak enyhítésére. Igaz, arról sem, hogy nem kaphat. Hangárnyalata inkább arra utalt, hogy a kormány nem kíván részt venni a moratórium okozta terhek viselésében. Itt érdemes megjegyezni, hogy enyhén szólva nem ideális helyzet, különösen egy kibontakozóban lévő gazdasági válság idején, hogy a piaci szereplőknek és a lakosságnak a pénzügyminiszter hangsúlyaiból kell megpróbálni kihámozni, mi is történik pontosan, és mi várható, minthogy teljes körű, egyértelmű tájékoztatás nincsen. Az is érdekes, hogy a hitelmoratóriumról szóló rendelet értelmében az alapeset az, hogy halasztódik a fizetés, emiatt várható, hogy sokkal többen választják ezt az opciót, mint ahány ügyfélnek valóban szüksége van rá, ami - ha ennek terheti az állam nem vállalja át - nyilván nagyobb kiesést jelenthet a bankoknak.

A Pénzügyminisztérium közleménye után nem sokkal reagált a Bankszövetség, amely számszerűsítette is ezt: szerintük az időben elhalasztott kamatbevétel összege mintegy 450 milliárd, ami kezelhető összeg, minthogy a bankrendszer szabad likviditása több mint 13 ezer milliárd forint. Vagyis a bankok képesek a saját vállukon elvinni ezt a terhet, de azért emlékeztették a kormányt: "A bankszektor az intézkedéscsomag végrehajtása mellett is készül a járványhelyzet után a gazdasági aktivitás újraindítására. Ilyen helyzetben elengedhetetlen egy összehangolt és mindent átívelő közös gazdasági csomag, melyben a magyar bankok, ahogyan eddig is, kulcsfontosságú szerepet fognak vállalni." Más szóval a kormány ugyan a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben szinte bármit rájuk kényszeríthet, de azért ne tessék elfelejteni, hogy a járványnak vége lesz, és a bankokra akkor is szükség lesz.

"A nemzetgazdaság újraépítésének fenntartható finanszírozásához szükség lesz a pénzintézeti ágazat extra terheinek eltörlésére, ezért

2021. január 1-vel kérjük a bankszektort sújtó minden illetékteher és különadó kivezetését

- konkretizálta a Bankszövetség, hogy mit is kérnek. Ez elsősorban a tranzakciós illeték eltörlését jelenti, amiből az állami költségvetés 2020-ban 226 milliárd forintot vár. A tranzakciós illeték eltörlését a bankok régóta kérik, egyebek mellett az azonnali fizetési rendszer kialakításával kapcsolatos költségek miatt.

Arról se a Bankszövetség, se a pénzügyminisztérium nem ejtett szót, hogy a moratórium okozta teher fog-e nyomást jelenteni a bankok díj- és árképzésére - vagyis szélsőségesen fogalmazva akár részben továbbterhelik-e az ügyfelekre. Ha nem is 2020-ban, a válság alatt, akkor később.

Az ördög a részletekben lakik

Varga szerint amit már most tudni, hogy

automatikusan felfüggesztik a hitelek törlesztésének kötelezettségét.

A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor, ha nem áll fenn indok a törlesztés felfüggesztésére, úgy érdemes kérni a további folyamatos, eredeti szerződés szerinti fizetés lehetőségét a banktól. „Természetesen a moratóriummal élő ügyfelek részére sem válhat elviselhetetlen teherré a későbbi, újrainduló fizetés, ezért egyrészt meghosszabbodik a futamidő, másrészt az adott szerződés típusától függően kerül rendezésre” – olvasható a közleményben.

A Bankszövetség szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy azon ügyfeleknek, akiknek nincs szükségük a jelenlegi helyzetben a moratórium igénybevételére, és az eredeti szerződési feltételek szerint kívánják folytatni a hitelük törlesztését, erre joguk és lehetőségük van. Egyébként mivel a moratórium automatikus, az ügyfeleknek pedig aktívan tenni kell azért, hogy tovább törlesszenek, minden bizonnyal a hitelek nagy része moratótium alá fog kerülni, a bankok vélhetően ezzel kalkuláltak, amikor kiszámolták a 2020-as 450 milliárdos kiesést.

A nagy kérdés persze az, hogyan lehet igényelni a törlesztés folytatását. Ezt még a Bankszövetség sem tudja. Az biztos, hogy ennek jelzésére a bankszektor nyilatkozati lehetőséget biztosít, amely a jövőben visszavonható. "A nyilatkozati minta közzétételéig türelmüket kérjük, kidolgozása folyamatban van. Kérjük, előzetes kérdéseikkel a veszélyhelyzetre való tekintettel ne terheljék most meg a banki ügyfélszolgálatokat. Különösen személyesen ne keressék fel jelenleg a bankfiókokat. A miniszterelnök bejelentéséhez kapcsolódó részletszabályok és a végrehajtás folyamatai egyeztetésre és pontos kialakításra várnak."

Néhány napig szükség van az ügyfelek türelmére, ezt követően részletes tájékoztatást fog minden érintett kapni

- írják a közleményben.

A "részletszabályok és a végrehajtás folyamatai" nagyon fontosak, ugyanis minden ügyfélnek, legyen akár vállalkozás, akár magánszemély, el kell döntenie, hogy a moratóriumot választja, vagy fizeti tovább a hitelét. Varga Mihály ugyan ezt ajánlotta, aki tudja, törlessze tovább a hitelét, mintha mi sem történt volna, de azért ez nem ilyen egyszerű választás. Senki sem tudja, mi várható a következő hónapokban, bárkinek jól jöhet az elkölthető pénz, ha esetleg elveszíti a munkahelyét, vagy nehéz helyzetbe kerül a vállalkozása. De nyilván sok függ attól, pontosan milyen hitelről van szó, mennyit kamatozik álltában, lehet-e előtörleszteni, hogyan érinti a majdani visszafizetést a moratórium stb. - mindehhez pedig ismerni kellene a részletszabályokat. A kormány azonban úgy jelentette be az intézkedést, hogy ezek nem voltak kidolgozva.

Hiteltörlesztési moratórium: maradtak megválaszolatlan kérdések

Megjelent a kormányrendelet a vállalati és lakossági hitelek törlesztésének felfüggesztéséről, azaz a fizetési moratóriumról. Sok kérdésre választ kaptunk, de a jogszabály eléggé szűken fogalmaz. Hogyan kell igényelni a felfüggesztést? Mi lesz a hitelkártyákkal? A Bankmonitor.hu pontokba szedte a részleteket és a kérdéseket.