Összesen 7,3 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzést az új paksi atomerőmű kerítésen kívüli beruházásaiért felelős állami cég építmények tervezésével kapcsolatban – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményekből. A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. két beszerzést írt ki, az egyik egy tervezési feladatokra vonatkozó keretszerződés (erre 6,8 milliárd forintot irányoztak elő), ennek párja pedig tervellenőrzési feladatok ellátására vonatkozik (tervezett értéke 561 millió forint). Az ajánlatokat június elejéig lehet beadni.

Ezek hatalmas összegek, legalábbis ahhoz képest, hogy csak tervezésről (illetve engedélyeztetésről és projekttámogatásról) van szó, kivitelezésről (vagyis fizikai építkezésekről) nincs. Ahhoz képest viszont, hogy mennyi munkát terveznek megrendelni, már nem is olyan sok:

• Minimum 115 800 m2 alapterületen legalább 3122 darab lakóegység.
• Minimum 28 300 m2 alapterületen megvalósuló iroda.
• Minimum 21 darab különálló, összesen minimum nettó 229 600 m2 alapterületű épület építése.
• Minimum 15-20 darab különálló építési beruházás egyidejű megvalósítása.
• Egy összefüggő területen egyidejűleg több esetben is minimum 10-15 különálló épület és ahhoz kapcsolódó közmű és közlekedési beruházás építése.
• Olyan távvezetékek kiváltása, utak építése, valamint felújítása, amelyek az atomenergia-törvény hatálya alá tartozó létesítmények.
• Minimum 85 500 m2 alapterületen ipari vagy logisztikai csarnok építése.
• Minimum 700 000 m2-en legalább 20 000 méter hosszú gravitációs szennyvízcsatorna és legalább 20 000 méter hosszú ivóvíz-gerinchálózat megépítése.

Kalocsán a laktanyát építik át a melósoknak

Ugyan a PIP hatáskörébe nemcsak a paksi atomerőmű-beruházás tartozik, de a fenti mennyiségekből, illetve az atomtörvényre való hivatkozásból egyértelmű, hogy az erőmű felépítéséhez szükséges kiegészítő építményekről van szó. Az építkezés lebonyolításához ugyanis természetesen szükség lesz irodákra, logisztikai létesítményekre, nem beszélve arról a rengeteg lakóhelyről, ahol a munkásokat el lehet szállásolni.

Csuka László Zoltán, a PIP ügyvezető igazgatója 2020 februárjában a Kalocsai Vállalkozói Klub fórumán azt mondta, az „orosz fél által megadott adatok szerint az építkezés csúcsidejében 12-13 ezer ember pluszként jelenik meg a térségben. Az emberek egy része átmenetileg tartózkodik itt, egy-két hétre, hónapra érkezik, de ezeknek a munkavállalóknak a lakhatásával is foglalkozni kell, ugyanis a magyar fél szerződésben vállalta, hogy térítés ellenében ugyan, de az orosz félnek megteremti a lakhatási feltételeket” – olvasható a Kalohirek.hu beszámolójában.

„Mintegy ezer főt kell elhelyezni lakásokban, különböző helyszíneken. A másik nagy feladat a tömegszállás biztosítása, 7-8 ezer főnyi munkás részére” – mondta Csuka. A két szám azért nem adja ki a 12-13 ezer főt, mert az orosz fél abban gondolkodik, 3-4 ezer munkavállaló magyar vállalatoktól, leginkább a környékről érkezik.

A sok pluszember elszállásolását részben a kalocsai oldalon oldják meg, a használaton kívüli Foktői úti laktanyában. 2019. december 23-án a honvédség visszaadta a Magyar Államnak az objektumot, amelyet aztán könyv szerinti értéken a Paks II.-ért felelős miniszter tőkeemelésként vitt be a társaságba. Így immár a PIP Kft. rendelkezik a laktanyával. A laktanyán belül 45 ezer négyzetméter területet kell felújítani, a négy főépületben 3000-3500 ember elhelyezését tervezik. „Ekkor még

nem beszéltünk a tereprendezésről, különböző sportlétesítmények megépítéséről,

mert ezeknek az embereknek hasznos elfoglaltságot, szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget, üzleteket, a legkülönbözőbb szolgáltatásokat kell biztosítani” – mondta Csuka. A PIP az üzletek (lesz a laktanyában fodrászat, élelmiszerüzlet stb.) üzemeltetését ki fogja adni külsős vállalkozásoknak.

Pakson konténerváros épül, és egy híd Kalocsához

A Duna paksi oldalán nincs egy a kalocsaihoz hasonló jól körülhatárolt, meglévő objektum. Ezért egy 3500-4000 fő befogadására alkalmas, de kerítéssel körbezárt konténerpark épül, beléptető rendszerrel. Annyi lesz a különbség, hogy az építés technológiája eltér, de mindenben a magyar, az EU jogszabályoknak megfelelő,

kulturált lakhatási körülmények és környezet kialakításáról van szó, utcákba rendezve, sportlétesítményekkel

– ígérte a PIP ügyvezetője.

Kalocsa ugyebár a Duna túloldalán van, ezért a két település közé új hidat építenek. Ennek kivitelezője még nincs meg, így a híd legkorábban 2023-ra készülhet el, vagyis később, mint ahogy (legalábbis Csuka szavai alapján a hivatalos várakozások szerint) az erőmű építése elkezdődik a gödörnyitással. Ezért az építkezésen dolgozók elszállásolása a paksi oldalon kezdődik, a kalocsai laktanyát a híd átadása után kezdik majd megtölteni.

A híd 946 méter hosszú lesz, 10 támaszon álló, 2×1 sávos. Az építkezést kiemelt állami beruházássá nyilvánította a kormány, így a híd a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is. A kivitelező ugyan még nincs meg, de az előkészítő munkálatok már zajlanak a területen – írta meg a 24.hu.

Mondjuk még korántsem biztos, hogy az erőmű építése tényleg elkezdődik még a híd befejezése előtt. Szijjártó Péter külügyminiszter 2019 októberében azt nyilatkozta, az erőmű kivitelezője, az orosz Roszatom átadta az erőmű műszaki tervét, jelenleg folyamatban van a létesítési engedély kérelmének kidolgozása, amit 2020 nyarán terveznek beadni az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH). A hatóságnak alapesetben 15 hónapja van az engedélyezés lefolytatására, de ez az idő hosszabb is lehet, ha hiánypótlást vagy javítást kérnek. Az OAH finn társhatósága korábban nem fogadta be az ott felépítendő ugyanilyen típusú erőmű engedélykérelmét. Vélhetően Magyarországon ezért sem adták még be a kérelmet, és ez lehet a legkomolyabb oka az építkezés csúszásának. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis

az új paksi blokkoknak már 2024-től el kellett volna kezdeniük szolgálatba állni, ez biztosan nem lesz tartható,

esetleg a 2020-as évek vége, 2030-as évek eleje, amikor a működő blokkokat a tervek szerint elkezdik leállítani.

Az előkészítés folyamatban van

Ugyan a konkrét erőműépítés csúszásban van, az építési projektnek nem csak a PIP-re tartozó része és az új Duna-híd van sínen. Nettó 3,189 milliárd forint értékű mélyépítési megbízást nyert el közbeszerzési eljáráson az Opus Global Nyrt. ipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft. – közölte az Opus a Budapesti Értéktőzsde honlapján 2019 novemberében. A társaság a Paksi Atomerőmű fokozott biztonsági előírásai és elvárásai mellett végzi el az erőmű kijelölt beruházási területén található víziközművek átalakítását, illetve kiváltását.

Emellett más Mészáros-érdekeltség is nyert megbízásokat az új erőmű helyszínének előkészítésével kapcsolatban – írta meg a G7. Ezeket a beruházásokat egyébként a meglévő erőmű bonyolítja, holott létezik az új erőmű felépítésére alapított projektcég, amelynek egy 2017-es kormányhatározat szerint meg kell kapnia a területet. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szerint „szakaszosan zajló telekátadás során a felek hatáskörük és a kormányhatározatban rögzítettek szerint eljárva bonyolítják le a kapcsolódó közbeszerzéseket”.

A Paks II Zrt. megbízásából az építési területen az első felvonulási épületek kivitelezését a KÉSZ-csoport már 2019 közepén elkezdte. A beruházás központi, 300 fő befogadására alkalmas irodaépületének tervezésére és kivitelezésére augusztus végén írt ki közbeszerzést a Paks II. A tenderen még nem hirdettek eredményt, de az ajánlatokat a közbeszerzési rendszer tanúsága szerint már elbírálták: a legkedvezőbbet 2,7 milliárdos áron az állami közbeszerzéseken rendszeresen jól szereplő West Hungaria Bau (WHB) adta. (Paár Attila Paár WHB-ja volt az, amely 2015-ben megvásárolta Tiborcz Istvánéktól a közvilágítási tendereket korábban sorozatos győzelmeket elérő Eliost).

Paks környéke kiemelt térség lett

Egyszóval az új erőmű építésének elkezdése még arrébb van, de a környéken már zajlik a munka. Közben az Országgyűlés egy 2020. május 5-ei határozattal lehatárolta a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget. A térséghez három megye 99 települése tartozik, a középpontjában pedig nem más helyezkedik el, mint Paks. Az országgyűlés ugyanazon a napon a térséget az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióba is beemelte nevesítve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a Budapesti Agglomeráció és a Tokaj Borvidék mellé.

Jávor Benedek/ITM

A térség létrehozásának azért lehet jelentősége, mert a kormány a következő, (elméletben) 2021-ben kezdődő uniós finanszírozási ciklusban EU-s fejlesztési forrásokat akar ezekre a területre koncentrálni – legalábbis ilyen elképzelések szerepelnek abban az ITM-es prezentációban, amit Jávor Benedek, Budapest brüsszeli kirendeltségének vezetője hozott nyilvánosságra, a Népszava szerint pedig a kormány be is mutatott Brüsszelben. Jávor szerint a kiemelt térségek meghatározásában a kormányt politikai motivációk vezérelték, mivel azok enyhén szólva nem esnek egybe az ország legelmaradottabb, vagyis leginkább fejlesztést igénylő részeivel.

Ami a Közép-Duna Menti Térséget illeti, Jávor Benedek úgy véli,

a kormány ezzel a trükkel próbál uniós forrásokat az egyébként nem támogatható beruházás környékére irányítani,

mintegy közvetve becsatornázni uniós pénzeket a projekt járulékos beruházásaiba”. Az uniós források tervezett elosztási elveiről szóló prezentáció nyilvánosságra kerülése után a kormányt több kritika érte, többek közt az, hogy így akarja elterelni a forrásokat Budapesttől. Az ITM akkor úgy reagált, „a kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021–2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás”. Palkovics László miniszter pedig az ATV műsorában arra utalt, legfeljebb a kormány nem hivatalos dokumentumáról van szó. Mindez még januárban történt, az országgyűlés május elején döntött a Közép-Duna Menti Térség lehatárolásáról.