Az Európai Bizottság hétfői döntése szerint a "Nagykunsági szilvapálinka" védett elnevezés lett az Európai Unióban – közölte az Agrárminisztérium (AM).

A "Nagykunsági szilvapálinka" előállítása Jász-Nagykun-Szolnok megyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő területéről származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet, közölte a tárca.

A Nagykunságban a legnépszerűbb fajták a Besztercei és a Vörös szilva, amelyeknek a klimatikus adottságok miatt magas a cukortartalma. A Nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban Vörös szilvából, illetve Besztercei szilvából készül. A "Nagykunsági szilvapálinka" nemzetközi viszonylatban is elismert termék, az exportértékesítés területe széles, Romániától Kanadáig terjed, írja közleményében a minisztérium.

A "Nagykunsági szilvapálinka" a korábban már bejegyzett elnevezések után a tizedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott. Íme a lista:

1.            Pálinka

2.            Törkölypálinka

3.            Békési szilvapálinka

4.            Gönci barackpálinka

5.            Kecskeméti barackpálinka

6.            Szabolcsi almapálinka

7.            Szatmári szilvapálinka

8.            Újfehértói meggypálinka

9.            Vasi vadkörte pálinka

10.          Nagykunsági szilvapálinka

A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 15 százalékát a földrajzi árujelzős termékek teszik ki, amelyek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező cikkeké.

Legutóbb Budaörsi őszibarack elnevezést vette védelem alá az Európai Bizottság, a döntést április 19-én hirdették ki.