Az öngondoskodás szerepe megkérdőjelezhetetlen az anyagi biztonság megteremtésében - legyen szó az egészségünk megőrzéséről, az egyre bizonytalanabb nyugdíjas évekről vagy akár a gyermekvállalásról, ami szintén megváltoztatja a jövedelmek és a kiadások mérlegét. Ahhoz, hogy több oldalról is be legyünk biztosítva, több pénzügyi eszköz is rendelkezésre áll - a kérdés csupán az, hogy ezeket megfelelően használjuk-e ki.

Egészségmegőrzés: több szolgáltatás közül is választhatunk

Az állami egészségügyi rendszert jelentősen megterhelte a járvány, ennek következtében egyre több páciens fordul a magánellátás felé, ami viszont költséges. Jó hír, hogy a jövőben felmerülő egészségügyi kiadásokra több lehetőség is van felkészülni, beléphetünk például valamelyik egészségpénztárba vagy köthetünk egészségbiztosítást is.

A két szolgáltatást tévesen szinonimaként is használják, pedig fontos különbség van közöttük: az egészségpénztárba befizetett pénz egyfajta megtakarításként szolgál, amit felhasználhatunk különböző, egészségmegőrzéssel kapcsolatos kiadások fedezésére - ennek a pénznek gyűjtésére saját számla áll rendelkezésre, a befizetett összeg után pedig a személyi jövedelemadóból is igényelhetünk vissza, évente legfeljebb 150 ezer forintot. Az egészségbiztosítás ezzel szemben biztosítási alapon működik: egy meghatározott havidíjért cserébe a biztosító fizet, amikor szükséges. Ami közös bennük, hogy a szolgáltatás számos esetben fedezi a magánellátás költségeit azoknál a szolgáltatóknál, amelyekkel a pénzintézet szerződésben áll - így nem kell kivárni az esetleges várólistákat, gyorsabban juthatunk el orvoshoz, és diagnózist is hamarabb kaphatunk.

Melyiket érdemes választani?

Az egészségbiztosítás arra az esetre lehet ideális, amennyiben valamilyen hirtelen, egészségünkkel kapcsolatos költségre, kiadásra szeretnénk felkészülni, hogy legyen mire támaszkodni baj esetén. Hogy milyen esetekben és milyen mértékig nyújt fedezetet a biztosító, azt a választott biztosítási csomag határozza meg.

Az egészségpénztári megtakarítás pedig rendkívül sokrétűen felhasználható: az egészségügyi kezelésektől, ellátásoktól kezdve, a gyógyszeren keresztül egészen a szemüvegig, de még a gyerek születéséhez, ápolásához kapcsolódó kiadásokra is fordítható - a pelustól az anyatejgyűjtő zacskóig. A havonta fizetendő minimum tagdíj általában 3-4000 forint körül van, de ennél többet is fizethetünk be az egészségszámlánkra, akár eseti jelleggel is.

A kettő közül nem muszáj választani, a két szolgáltatás akár egymással párhuzamosan is igénybe vehető: ilyen lehetőség van például az OTP-nél, ahol az egészségpénztári tagok a Hello Egészség egészségbiztosítást is megköthetik, illetve az MKB-Pannónia Egészségpénztárnál is dönthetnek úgy a tagok, hogy egészségbiztosítást is igénybe vesznek.

Év végéig maximalizálható az adó-visszatérítés összege

Az egészségpénztárakhoz általában az év második felében érkezik be a befizetések nagyobb része, a tagok éves befizetése ugyanis befolyásolja a visszaigényelhető szja összegét. Az év végéig a pénztárba beérkező egyéni pénztári befizetés mellett a munkáltatói hozzájárulás és támogatói adomány után is igénybe vehető a 20 százalék adó-visszatérítés a pénztártagok számára személyi jövedelemadójukból, évente legfeljebb 150 000 forintig. A maximális visszatérítés évente 750 000 forint befizetésével érhető el.

Emellett 10 százalékos visszatérítésre tehetnek szert azok, akik a pénztári számlájukon lévő pénzt legalább 24 hónapra lekötik. A lekötött összeg után a lekötés évében 10 százalék, illetve az igénybe vett prevenciós szolgáltatások után is 10 százalék adó-visszatérítés érhető el, az éves 20 százalék adó-visszatérítés 150 000 forintos keretösszegén belül.

Az önkéntes egészségpénztári, nyugdíjpénztári és önsegélyező pénztári befizetések adókedvezményét összevontan kell kezelni, együttes összegük mértéke nem haladhatja meg az évi 150 000 forintot. Fontos továbbá, hogy a befizetési kedvezmények összege nem haladhatja meg az adóbevallás szerinti összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.