745 millió euró, átszámítva 311 milliárd forint volt a magyar külkereskedelmi hiány idén szeptemberben – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ez csak ahhoz képest javulás, hogy júliusban 1,29, augusztusban 1,58 milliárd euró volt a hiány, de a szeptemberi adat még így is a harmadik legrosszabb e kettő mögött az elmúlt évekből. Ez már a második becslés a szeptemberi számról, az elsőhöz képest 93 millió euróval rosszabb helyzetet számolt a KSH. 2016 eleje és 2021 júniusa között mindössze két olyan hónap volt, amikor hiánnyal zárt a magyar külkereskedelem (2018. augusztus és 2020. április), tavaly július óta az összesben hiány volt.

A külkereskedelmi hiány – vagyis a szám, amely mutatja, hogy mennyivel több pénzért hoztak be Magyarországra külföldi árukat, mint amennyiért magyar termékeket adtak el külföldre – idén január és szeptember között összesítve már 5,8 milliárd euró, azaz 2264 milliárd forint. Tavaly ilyenkor 2,4 milliárd euró (878 milliárd forint) volt a többlet.

Nem ez az a mutató, amely a legtöbbeknek elsőre eszébe jut, ha a gazdaság helyzetéről gondolkozik, de egy ekkora hiány már óriási problémákat okoz. Azt jelenti ugyanis, hogy hiába nő a GDP – ahogy azt szintén ma délelőtt részletezte a KSH, a harmadik negyedévben épp 4,1 százalékkal a tavaly ilyenkorihoz képest –, a megtermelt többletjövedelem jelentős része elment arra, hogy külföldi termékeket, nagyrészt energiahordozókat vásároljunk.