Az alaphírt bizonyára sokan hallották: 2024. augusztus elsejétől 3 ezrelékről 4,5 ezrelékre nő a tranzakciós illeték. A nagy összegű átutalásoknál ráadásul a felső értékhatár is számít, így 3-5 milliós egyedi utalások esetén közel duplázódhat is a teher! Ez nyilván inkább céges világban jellemző utalásoknál okoz különbséget, mert eddig 3,33 millió forintnál érte el a 10 ezer forintos maximumot a 3 ezrelékes tranzakciós illeték, ezután 4,44 millió forintnál éri el a 20 ezres új maximumot a megemelt, 4,5 ezrelékes illeték.

Másképpen: amelyik cég – például egy autókereskedő – sok 3-4 millió körüli átutalást végez, ott az átlagos tranzakciós illeték jóval több, mint 50 százalékkal emelkedik, hiszen egy-egy eddig 10 ezer körüli utalási illeték 20 ezer forint környékére nő. De számos vállalati beszerzés, megrendelés, illetve kifizetés esik hasonló kategóriába.

Az egyedi utalások jó része azonban a kkv-szektorban is alatta marad a fenti összegeknek, így az utalási teher átlagosan jellemzően „mindössze” 50 százalék körüli összeggel nő, hiszen az egyedi utalások többsége korábban sem érte el a 10 ezer forintos felső határt. Ám az is igaz, hogy kedvezményekre e téren nem számíthatunk: a megemelkedő központi, törvényben előírt terhet a bankok várhatóan szinte kivétel nélkül továbbhárítják a céges ügyfeleikre. (Már csak azért is, mert ott még a lakossági ügyfeleknél alkalmazandó MNB-s költségkorlátok, szabályok sem érvényesek.)

Ezzel tehát legalább 50 százalékkal nőnek a cégek részéről a bankok felé fizetett, de valójában a költségvetésbe kerülő tételek, ráadásul az adóemelésből idén várt 100 milliárdos többletbevétel (jövőre pedig mintegy 250 milliárdos többletbevétel) mintegy 80 százalékát a céges tranzakciók után szedik majd be.

A sok készpénzt kezelő kkv-knak is jut rossz hír: készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték szintén 50 százalékkal nő: 0,9 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,6 százalékról.

Új területekre is kiterjesztik az adónemet!

Azonban közel sem csak az emelések ténye a fájó, hanem az is, hogy október 1-jétől számos értékpapír műveletre, illetve a saját számlán belüli (!) devizaváltási tranzakciókra is kiterjed majd. Ez azt jelenti, hogyha vállalkozóként vagy kis- és középvállalkozásként ugyanazon banknál, ugyanazon számlán valaki forintot vált euróra vagy más devizára, vagy akár fordított irányban, akkor – ellentétben a korábbiakkal – szintén felszámolják a tranzakciós illetéket – hívja fel a figyelmet a Bankmonitor vezető üzletviteli tanácsadója. Ez a kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, ráadásul a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő.

Mennyi lesz a konverziós illeték?

Ha egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz, úgy 0,3-ról 0,9 százalékra nő az illeték az ilyen ügyletek esetében, beleértve a deviza swap-ügyleteket is. (Továbbá a fizikai pénzváltásra eddig is vonatkozott a tranzakciós illeték, amely a 4,5 ezrelékes szintre nő.)

Így gyakorlatilag több körös, több szintű díjemelés érkezik napokon belül, illetve majd 2024. október elejétől, ami lényegében az összes vállalatot érinti, de – ahogyan utaltunk rá – legjobban azoknak fáj majd, akik árbevételük, illetve nyereségük arányához képest sok banki pénzügyi műveletet végeznek. Így például a sok munkavállalót, alvállalkozót foglalkoztató cégek, amelyek sok bért és járulékot és más tételt utalnak (különösen a nagyobb alkalmazotti állománnyal bíró cégek vagy a munkaerő kölcsönzők). De azoknál is súlyos lesz a pluszteher, akik sok vásárlót, jellemzően kis tételekkel szolgálnak ki, mondjuk hagyományos vagy online kereskedők és szolgáltatók (ahol nem csak a bankkártyás tranzakciók jellemzők), valamint azok a cégek, amelyek arányaiban sok nemzetközi utalási, illetve átváltási műveletet végeznek.

Szó sincsen aprópénzről, de 50-70%-ot lehet spórolni a nem adó jellegű költségeken!

Enyhítheti ugyanakkor ezt a „fájdalmat”, hogy meglehetősen nagy a mozgástér arra, hogy a banki jutalékok „másik lábát”, azaz a hagyományos, nem adó jellegű banki költségeket lefaraghatjuk. Éves szinten akár az eredeti felére, néha harmadára is csökkenthetők a költségek, amelyekkel már egy átlagos vendéglátó vagy szolgáltató cég is milliókat spórolhat éves szinten – emeli ki Kreisz György, a Bankmonitor vezető üzletviteli tanácsadója.

Sokan azt gondolják, hogy a banki költségek aprópénznek számítanak a nagyobb problémák, például egy beruházási hitel nagyságrendje és összetettsége, a munkavállalók menedzselése, a gazdasági nehézségek és az egyéb pénzügyi gondok mellett. Azonban a jegybank közelmúltbeli felmérései és a Bankmonitor szakértője szerint szó sincsen aprópénzről:

egy átlagos magyar kis- és középvállalkozás az éves árbevételének hozzávetőleg három százalékát fizeti banki költségekre. Azaz egy 100 milliós bevételű cég esetén jellemzően 3 millió forintot. Ha pedig kis nyereségrátával dolgozó ágazatban, és/vagy sok tranzakciót igénylő területen tevékenykedik a vállalkozás, akkor ez az összeg az évi nyereség tetemes részére rúghat!

A tranzakciós illetéket a bankok várhatóan újra szinte kivétel nélkül áthárítják az ügyfelekre. Ám a céges ügyfeleknek ettől még bőven van mozgásterük, hiszen a banki díjak másik fele a fent említett, nem áthárítható rész.

Egy alapos, de gyors igényfelmérést követően a Bankmonitor bekéri a különböző ajánlatokat, megversenyezteti a pénzintézeteket. Egy kis változtatással, valamint egy szakértő szemmel összeállított banki csomaggal akár az éves számlavezetési és tranzakciós költségeik ötven, vagy akár hetven százalékát is megspórolhatják a cégvezetők, anélkül, hogy bankot kellene váltaniuk.

 „Fontos azonban, hogy a vállalatok rendszeresen áttekintsék banki költségeiket és csomagjaikat, hiszen a vezetők többsége ritkán gondol erre. Ám az évek, vagy akár évtizedek során jelentősen változik a banki árazási gyakorlat, illetve maga a vállalkozás, és annak szolgáltatási igényszintje is. Ha ezeket nem hangolják össze, akkor az legalább akkora érvágást jelenthet, mint egy rossz mobiltelefon díjcsomag” – hoz példát a Bankmonitor szakértője.

Már 100 milliós éves pénzmozgásnál is milliók spórolhatók!

Ahogyan a fenti számokból is nyilvánvaló, már egy 100-300 milliós forgalmú kis-közepes cégnél szükség van a banki díjstruktúra alapos áttekintésére. Ez ugyanakkor nagy türelmet, szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Mégis megéri, hiszen – mint láttuk – egy cég árbevételének nem is kis részét fordítja bankköltségekre.

De nem csak az egyszerű csomagváltásról van itt szó. Mára akár évi 100 milliós banki pénzmozgás esetén lehetőség van a tényleges piaci árak, vagy akár annál jobb ajánlat ‘kisajtolására’.

Ám a szakértői áttekintés abban is segít, hogy pontosabban felmérjék, mi az a szolgáltatás, amire egyáltalán még évekkel az első számlanyitás után is szükség van. Kreisz György példaként említ egy céget, amely sok alkalmazottat foglalkoztat.

Egy-egy bérátutalás vagy járulékátutalás esetén egy SMS visszaigazolás darabja 30-80 forint is lehet. Ha több száz vagy több ezer dolgozóról beszélünk, évente ez milliós tételt is jelenthet. Egy egyszerű csomagváltással vagy egy egyszerű csomag-módosítással jelentős megtakarítás érhető el.

A tranzakciós illeték újbóli emelése és kiterjesztése így most újra ráirányítja a figyelmet arra, hogy a felelősen gondolkodó cégvezetők alaposan nézzék át banki költségeiket, továbbá szükség esetén kérjenek szakértői segítséget.