És akkor az ukránok befűtenek a kormánynak, a kormány meg a Dunának

Üzemanyaghiány is lehet, de pánikra semmi ok – mondta pánikra okot adva Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy új kijevi szankciók miatt az orosz Lukoil nem használhatja az ukrán olajvezetékeket Magyarországra és Szlovákiába irányuló szállításainak teljesítéséhez.

Most akkor vesz a Mol mástól plusz olajat vagy sem? Elkezdte-e már megdézsmálni a tartalékokat? Ezekre a kérdésekre nincs megnyugtató válasz. Apokalipszistől azonban aligha kell tartani, lesz olaj és lesz üzemanyag akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyv áll elő.

Gulyás Gergely szerint Ukrajna „zsarolja” Magyarországot. A HVG kérdésére azt válaszolta, a zsarolás célja, hogy Magyarország adja fel békepárti politikáját. A miniszter szerint arról természetesen nincs szó, hogy az ukránok háborúzni akarnak, de nem akarnak fegyverszünetet, ami a magyar kormány szerint a békéhez vezető első lépés.

Mennyi? 30!

Az orosz olaj ügyében a kormány oroszminisztere, Szijjártó Péter illetékes, nem pedig Lantos Csaba energiaminiszter. De ő sem tétlenkedett: egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint az energiaminiszter jóváhagyhatná, hogy esetenként, az ellátásbiztonság miatt a 30 Celsius-fokos határérték fölé emelkedjen a paksi atomerőmű alatti Duna-szakasz vízhőmérséklete. A környezetvédelmi szakértő szerint egyes élőlényeknek már a mostani határérték is túl magas. A Greenpeace energiaügyi szakértője pedig jelezte: inkább az esti időszakban túl drágán mért importáram miatt aggódhat a tárca.

Nem csak az import áram ára érdemelne figyelmet. Évente több tízmilliárd forintot visz el a 2022-ben rekord feletti áron beszerzett, különleges gázkészlet. A télen mindössze két hét hazai gázigény kielégítésére elegendő gázmennyiséggel kapcsolatos pluszköltségeket a Népszava számította ki a  Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) tavalyi beszámolója alapján.

Ezek leginkább a gázmennyiség megvásárlására és tárolására felvett 2 milliárd eurós – közel ezer milliárd forintos – államilag biztosított hitel költségei, amit a lakosságok kívüli fogyasztókra terhelt “különleges MSZKSZ-tagi hozzájárulás” néven szedik be. Ennek pontos összege nem ismert, de a lap szerint a költségeknek azt a részét, amit a hozzájárulás nem fedez a rezsivédelmi alapból utalják át. Ez tavaly 31 milliárd, idén 14 milliárd forintot tett ki, és jövőre is 4,5 milliárddal számolnak.

AFP / NIKOLAY DOYCHINOV

Jön a jüan

Miközben a költségvetésnek éppenséggel minden fillérre szüksége lenne. Június végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 2 656,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel – erősítette meg a részletes államháztartási jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM) az előzetes adatokat.

Az eredeti idei éves hiánycél 105,6 százaléka jött össze a költségvetésben fél év alatt, a megemelt deficitcélhoz képest 66,7 százalékon állt az egyenleg. A Pénzügyminisztérium szerint javulnak a költségvetési folyamatok. Ebből annyi látszik, hogy valamelyest kezdenek magukra találni a fogyasztásiadó-bevételek. A hevített termékek magasabb forgalma miatt nőtt a dohányáfa-bevétel, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig plusz 89 milliárd forintot hozott fél év alatt.

A magyar államadósság viszonylag magas az uniós összehasonlításban, különösen a hasonló fejlettségű uniós államokhoz viszonyítva. Ráadásul az előző évek inflációs válsága miatt a forintkamatok az elmúlt években az egekbe szöktek. Emiatt az idén már 3109 milliárd forintot költ a kamatokra költségvetés, holott 2020 előtt ez az összeg még az évi ezermilliárdot sem érte el.

Az elhibázott gazdaságpolitika, a magas infláció és a magas államadósság miatt ma a magyar állam többet költ az államadósságra, mint az egészségügyre (2553 milliárd forint), illetve GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.

HVG

A kormány, illetve az államadósságkezelő azért igyekszik fenntartani. Egymilliárd eurónyi (392 milliárd forintnyi) hitelt vett fel kínai bankoktól a kormány idén tavasszal, és ezt egy összegben le is hívta április 19-én – írta a Portfolio az Államadósság-kezelő Központ ÁKK statisztikái alapján. A lap szerint a hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel az állam. A kamatszintet és a törlesztés ütemezését sem hozták nyilvánosságra. Annyit tudni, hogy hároméves lejáratú változó kamatozású hitelről van szó, vagyis 2027 április 19-ig kell visszafizetni. A hitel céljáról Gulyás Gergelyt és Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert is kérdezték, de egyikük sem árult el részleteket.

Persze nincs mindenki annyira megszorulva, mint az állami büdzsé. A Válasz Online összesítése szerint közel 1,5 ezer milliárd forint halmozódott fel a NER csúcsvállalkozóinak magántőkealapjaiban. Persze véletlen, de nagyjából pont ennyivel kellett megemelni az idei költségvetési hiánycélt, hogy tartható legyen.

Az olimpiát nyöghetik a franciák

Bár a Fidesz annak idején vérig sértődött azon, hogy a lakosság többsége inkább nem akar olimpiát rendezni, költségvetési szempontból ez egyértelműen jó döntésnek bizonyult. Emlékeznek még arra, amikor Párizs megkapta a 2024-es olimpia rendezési jogát? A franciák azzal kampányoltak: a korábbiaknál jóval olcsóbb olimpiát szerveznek, hiszen már úgyis szinte minden készen áll. Aztán természetesen kiderült, hogy ez nem igaz, az eredeti terv dupláján is túl van már a költségvetés, az ígéret pedig, hogy majd olcsóbb olimpiákat szerveznek a jövőben, így a Budapesthez hasonló városoknak is lesz esélyük, továbbra is álomnak tűnik.

A hét képe:

A versenyzőket szállító hajók a Szajnán a párizsi olimpia nyitógáláján

Ricardo Mazalan / AFP

Kicsit megnyesték még

Az államháztartást is pozitívan érintő fejlemény, hogy a kamatkörnyezet mérséklődik. Bár úgy volt, hogy – egy darabig legalábbis – nem lesz több kamatcsökkentés, a jegybank Monetáris Tanácsa mégis vágott, 6,75 százalékra. Igaz, várható volt, az elmúlt hetekben sok körülmény jobban alakult a vártnál.

Virág Barnabás alelnök magyarázata szerint az ország kockázati megítélésének javulása volt a legfőbb ok. A júniusi inflációs adat kedvezőbb volt a piaci várakozásoknál, de a jegybank szerint egy fecske nem csinált nyarat, a várható inflációs pálya nem változott, az éves alapú infláció az év hátralévő hónapjaiban a jegybanki toleranciasáv felső széle, vagyis 4 százalék körül alakul majd. Ami a Magyar Nemzeti Bank kamatpályáját illeti, Virág szerint a jelenlegi információk alapján továbbra is „reális” várakozás, hogy az alapkamat év végén 6,25-6,5 százalék lesz. Ide még 1-2 darab 25 bázispontos vágással lehet eljutni.

Olvadáspont

A hőség nem csak a paksi áramtermelésben okoz gondot, hanem a közösségi közlekedésben is. A vasutasok és a postások legalább védőitalt kapnak, a buszsofőrök azt sem minden esetben, de sok helyen nincs klimatizált pihenőhelyiség sem. A buszvezetők demonstrációt helyeztek kilátásba, a vasutas-szakszervezet a munkavédelmi hatósághoz fordulna, a postások pedig a mediterrán példákból tanulnak – megnéztük, mit tapasztalnak és mihez kezdenek a szakszervezetek a hőségnek leginkább kitett szakmákban.

Ügyészség

A buszsofőröknek van, hogy 50 Celsius-fokban kell dolgoznia – magyarázta Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke a HVG-nek. Dobi szerint még a klímával felszerelt buszok sem feltétlen jelentenek megfelelő munkakörnyezetet, mert amikor évekkel ezelőtt azokat megvásároltak, akkor alkalmasak voltak arra, hogy a 30 Celsius-fokos levegőt 25-re hűtsék, de a 40 fokos hőséghez már nem megfelelő hatásfokkal működnek.

Hiába a hőség, minden MÁV-osnak be kell menni dolgozni. A magát előszeretettel családbarátként reklámozó kormányzat a gyermeket nevelő MÁV-dolgozóknak is egy csapásra megtiltotta a home office lehetőségét. Nem felel meg a munka törvénykönyve előírásainak az, amilyen indoklással a MÁV a nyolc éven aluli gyereket nevelő munkavállalóinak is megtiltja a távmunkát – állítja a Vasutasok Szakszervezete. A szervezet a héten több ponton is kérte a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy fontolják meg a távmunkatiltás fellazítását.

A MÁV-csoportba a Volánbuszt is bele kell érteni – hamarosan a szó legszorosabb értelmében. Hivatalosan is elrendelte az építési és közlekedési miniszter a MÁV-START Zrt. és a Volánbusz Zrt. egyesülését, az összeolvadás az év végéig mehet végbe – írta a Magyarbusz.info. A lap szerint a nagy állami személyszállító szolgáltatóvállalat része lesz még a MÁV-HÉV Zrt. és a MÁV Rail Tour Kft. is.

A beolvadással teljesen elveszti önállóságát és márkanevét Volánbusz. Az integrációnak elsősorban jogi jelentősége lesz, a munkavállalók munkáját alig érezhetően érinti, kivéve a menedzsmentet, valamint a háttér- és támogatóterületet, amiket hatékonyabbá tesznek.