Tetszett a cikk?

A törvény szerint a vállalkozásoknak tilos versenykorlátozó megállapodásokat kötniük. A kormány most épp ezt várja a kiskereskedőktől, és a versenyhivatal szerint ez így már rendben van. A törvény betűje szerint kartellnek minősül az árak „összehangolt megállapítása”. A versenyhivatal szerint ha árcsökkenés a vége, akkor nem kartell a kartell.

„Az élelmiszerárak csökkentéséért dolgozunk” – számolt be Nagy Márton gazdasági miniszter a Facebookon arról, hogy egyeztetett az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) képviselőivel az élelmiszerárak alakulásáról. Az egyeztetésről képeket is megosztott, amelyeken jól látható, hogy több nagy kiskereskedelmi lánc képviselője is ott ült az asztalnál.

Az egyeztetés felvet kérdéseket, mivel a versenytörvény (1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.)

szigorúan tiltja, hogy piaci szereplők, illetve azok képviseletei versenyt korlátozó megállapodásokat kössenek:

„Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.”

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint azonban itt nem egy, vállalkozások közti megállapodás előkészítéséről van szó, mivel azon a miniszter is részt vett.

A kormányzat és egy érdekképviseleti szervezet közötti gazdaságpolitikai egyeztetés nem tartozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá

– közölte a GVH a HVG megkeresésére.

Nagy Márton gazdasági miniszter az árakról egyeztet a kiskereskedőkkel
Nagy Márton/Facebook

A GVH értelmezésének némileg ellentmond, hogy Nagy Márton miniszter pár nappal később azt nyilatkozta a Portfolio beszámolója szerint:

a kereskedelem szereplőitől a kormány azt várja, hogy maguk hozzanak önkéntes alapon intézkedéscsomagot, a határidő: 2 héten belül.

Vagyis a kormány azt várja a vállalkozásoktól, hogy állítsanak össze közös versenykorlátozó csomagot. Amit a Tpvt. fent idézett része szigorúan tilt.

A Tpvt. emellett külön nevesítve tiltja, hogy a vállalkozások az alkalmazott áraikról kössenek megállapodást: „E törvény alkalmazásában kartell a versenytársak közötti olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása.”

A GVH szerint azonban a kartellezés puszta felvetése is „téves”, mert

egy kartell mindig a fogyasztói jólét csökkenésével jár. A végfogyasztói árak csökkentése pedig éppen növeli a fogyasztói jólétet.

Valójában a Tpvt.-ben egyetlen egyszer sem szerepel a „jólét” kifejezés, a kartell definíciója az árak „összehangolt” „meghatározását” tiltja.

A probléma alighanem ott keresendő, hogy az ortodox közgazdasági doktrína szerint a piaci versenynek árleszorító hatása van, éppen ezért az államnak a fogyasztók érdekében biztosítania kell a tiszta, tisztességes és minél erősebb piaci verseny működését.

A Tpvt.-t annak idején e ortodox közgazdasági doktrínának megfelelően írták, a jogalkotóban vélhetően nem merült fel, hogy eljön az idő, amikor a kormány válogatott fenyegetésekkel a piaci verseny kiiktatására, az árak csökkentésére irányuló kartellezésre igyekszik majd kényszeríteni vállalkozásokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!