A Fortuna istent bőségszaruval ábrázoló, a II. század végén készült falfreskó egykor római épületet díszített, csakúgy, mint a kőbe faragott sas. A XVI. századból, I. Ferdinánd magyar király idejéből fennmaradt, bőrerszénybe rakott kétszáz ezüstdinárt és a V. Károly spanyol király verette hat ezüsttallért feltehetően kereskedő vagy zsoldos rejtette el egy veremben. Az érmék már akkoriban is sokat értek, egy házat lehetett kapni értük. Ennek ellenére a pénzt nem a tulajdonosa, hanem csaknem félezer évvel később a régészek ásták ki - mondta el Tóth István Zsolt.

A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei február és július között kézi erővel mintegy háromezer köbméter földet mozgattak meg a 2009 végére kétmilliárd forintból felépülő, 275 parkolóhelyes mélygarázs háromezer négyzetméteres építési területén. Ennek eredményeképpen őskori hamvasztásos temető sírjait, I-II. századi római vízelvezető árkokat, útrészleteket, épületmaradványokat, edényégető kemencét, késő római temetőt, oltárkövet, s padlófűtéshez használt csatornát is feltártak.

A középkorból Árpád-kori kerámiák, Zsigmond király uralkodása alatt készült kályhacsempék, különböző üvegek, törökkori épületek romjai, egy Pál apostolt ábrázoló kőfaragvány és egy befejezetlen pince került elő. Utóbbi védettséget kapott, így a mélygarázst annak megőrzésével építik meg.

Nagy Erzsébet, a múzeumi igazgatóság régészeti osztályának vezetője azt mondta: a régészeti szempontból nagy területen végzett ásatások eredménye nemcsak az év végén egy kiállítás keretében a nagyközönség számára is megtekinthető értékes leletek megtalálása volt, hanem az is, hogy sikerült megismerni a római kori Pécs, azaz Sopianae különböző időszakait. Erre az eddigi kutatások nem adtak lehetőséget.