A felhívás megfogalmazói, mint írják már többször is szót emeltek a városligeti múzeumi negyed építése, a Vár kulturális funkcióinak felszámolása, valamint az oda szánt kormányzati negyed terve ellen. „A többszáz-milliárd forintot felemésztő giga-beruházások ésszerűtlen és szakmai szempontból indokolatlan módon rajzolják át Budapest kulturális térképét. Észrevételeink a döntéshozóknál süket fülekre találtak.”

Arra kérik azokat, akik a főváros jövőjét a szívükön viselik, hogy csatlakozzanak a felhívásukhoz.

Stiller Ákos

Ebben az áll, hogy a Városliget maradjon park, ne legyen „építési telek”. „Az egyik legértékesebb fővárosi közparkot ne éktelenítsék el felesleges és oda nem illő épületek!” Úgy vélik továbbá, hogy a kormányzatnak elsősorban a meglévő közgyűjtemények számára kellene biztosítania a  jelentőségükhöz méltó feltételeket, s erre jó lehetőség a Budapesten található számos kihasználatlan műemlék-épület.

A Budai Várnak szerintük továbbra is a kultúrát kellene szolgálnia, ezért nem szeretnék, ha száműznék onnan a Magyar Nemzeti Galériát és az akadémiai intézeteket. Megjegyzik továbbá, hogy a királyok által nem lakott Hauszmann-palota túlméretezett épületének műemléki értéke csekély, száz évvel ezelőtti arculatának helyreállítása nem indokolja a hatalmas ráfordítást.

„Ne költöztessenek a budai várba kormányzati intézményeket! Demokráciában a miniszterelnökség és a minisztériumok a legjobb helyen az ország háza, a Parlament körül vannak: maradjanak is ott!” – írják.

Úgy vélik, az egész Vár-projekt és az ezzel összefüggő Liget-projekt a közérdek szempontjából igazolhatatlan pazarlás, a demokratikus jogrendet sértő eljárás.

A felhívás aláírói: Körmendy Imre,   a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, Marosi Ernő   művészettörténész, az MTA tagja, Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Schneller István építész, urbanista, Baintner Károly ny. egyetemi tanár, Brenner János építész, Erő Zoltán építész, Garay Klára tanár, Jámbor Imre tájépítész, Kévés György  építész, Lányi András filozófus, Mélyi József művészettörténész, Pákozdi Imre közíró, Veréb Mária  tájépítész és Zöldi Anna  építész-újságíró.

A petíció támogatói között - politikai-ideológiai nézetétől függetlenül - számos ismert művész, értelmiségi szerepe.  Többek között Szörényi Levente és Bródy János, Jeszenszky Géza és Mellár Tamás, Ungvári Tamás és Puzsér Róbert.