Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Varga Mihály vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács többek között azt javasolta kedden, hogy az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében a külföldi filmeket ne szinkronizálják, inkább feliratozzák.

Ezzel kapcsolatban a szinkroniparban dolgozó több ezer munkavállaló, művészek és szakemberek (színészek, rendezők, dramaturg-fordítók, hangmérnökök, vágók, gyártásvezetők, produkciós vezetők, stb.) érdekvédelmi szervezete, a Szinkronikum Egyesület Szídosz-Szinkron Alapszervezetének elnöke, Rajkai Zoltán színművész közleményt adott ki csütörtök este, amelyben azt írja, bár ők is fontosnak tartják, hogy javuljon az állampolgárok idegennyelv-tudása, de a nemzetközi tapasztalatok nem azt igazolják, hogy ha nem lennének szinkronizálva a filmek, akkor az emberek jobban tudnának idegen nyelveket.

Nincs közvetlen összefüggés a szinkronizálás és a lakosság nyelvtudása között.

Például Németországban, Svájcban, vagy Belgiumban sokan beszélnek idegen nyelveken, holott ezekben az országokban tradicionálisan szinkronizálnak. Skandináviában a televíziós tartalmak túlnyomó többsége hazai gyártású, tehát svédül vagy dánul beszélnek a filmekben, mégis sokan beszélnek angolul. Ráadásul a világ filmművészete nem csak angol, német vagy francia nyelvű filmekből áll" - írja Rajkai. 

A közleményben hozzáteszi, a feliratos filmek térnyerése nagyban veszélyezteti a globális piaci viszonyok között működő magyar szinkronipart, amely amúgy is évtizedek óta húzódó súlyos problémákkal küzd. "A filmforgalmazók örömmel és könnyedén szabadulnának meg a plusz költséget jelentő szinkrontól, amelyre kizárólag gazdasági szempontból, versenyképességi tényezőként tekintenek, figyelmen kívül hagyva annak kulturális jelentőségét" - írja, Rajkai pedig kitér arra, hogy a magyar szinkron több, mint egyszerű gazdasági kérdés, ez ugyanis a magyar kultúra része több mint 80 éve, ezáltal kulturális örökségünk. 

Amellett, hogy egy-egy legendás magyar színész hangja összeforr kiváló külföldi színészek arcával, és egy-egy jól sikerült fordítást máig idézgetnek, Rajkai felveti azt a szempontot is, hogy határokon túl élő lakosság nagy része kizárólag a szinkronizált filmeken keresztül találkozik dramatizált szöveggel, stilizált beszéddel.

"A Szinkron Alapszervezet legfontosabb célkitűzései közé tartozik, hogy a magyar szinkron kulturális örökségét megőrizze, a szinkronizálás minőségét és színvonalát emelje. A kulturális tartalmakhoz való hozzáférésben érvényesülnie kell az esélyegyenlőség elvének, így törvényi garanciát szükséges alkotni a szinkronizált filmek elérhetőségére. Egy ilyen intézkedés egyben a magyar nyelv védelmét is szolgálná" - írja. 

Hozzáteszi, hogy a Szídosz - Szinkron Alapszervezet támogatja az eredeti nyelven, felirattal hozzáférhető filmes tartalmak megjelenésének növekedesét, de garanciát kér a szinkronizált tartalomhoz való hozzáférésre, vagyis a filmek az eredeti nyelv mellett legyenek szinkronizáltan is elérhetőek azoknak, akik egyébként a filmes kultúrából teljesen kiszorulnának.

"A szinkronizált tartalomhoz való hozzáférés törvényi garanciája megvédené a magyar szinkron kulturális értékeit, örökségét, hosszútávon segítené a magyar nyelv védelmét a médiában, esélyegyenlőséget biztosítana a határokon túli magyarok nyelvi identitásának megőrzésében, a fogytékkal élő honfitársainknak az audiovizuális tartalmak hozzáférésében, és nem utolsó sorban megvédené a szinkroniparban dolgozó vállalkozások és munkavállalók munkahelyeit" - írja Rajkai a közleményben.