Az új Nemzeti alaptantervet (Nat) nem a kormányzati portálon, hanem az Oktatas2030.hu oldalon tették közzé, ami furcsa egy társadalmi egyeztetés előtt álló dokumentum esetén. A 312 oldalas – innen megnyitható – pdf pénteki, azaz augusztus 31-i keltezésű, ám a pénteki hivatalos tanévnyitón Kásler Miklós emberminiszter egyetlen szót sem ejtett róla. Annyit mondott csak, a legkiválóbb szakemberek készítették el.

Gulyás Gergely a kormányinfón ugyanakkor elég kritikusnak tűnt: többször is hangsúlyozta, hogy ez még nem a végleges változat, csak egy vitairat, amely jelenlegi formájában biztosan nem fog életbe lépni, komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományos képzésre vonatkozó részeken. A tervek szerint jövő szeptemberben vezetnék be az új NAT-ot, de szakértők nem zárják ki a csúszást, ahogy Gulyás is hagyott némi kétséget a rajt felől.

Hétpecsétes titokként őrizték a NAT-ot, amiről a hvg.hu korábban annyit tudott meg, az általános iskola 7-8. osztályában is összevonhatják a biológia, kémia és fizika tantárgyakat. Ez beigazolódott, a szövegben ugyanis az szerepel,

a természettudomány tantárgy (5–8. évfolyam) a természettudományos tudás bővítését és mélyítését a biológia, a kémia és a fizika területein egységes, tartalmi modulokban szervezett keretben folytatja.

Kiskapu maradt a rendszerben, az általános iskolák dönthetnek úgy is, hogy a jelenlegi rendszerben folytatják az oktatást, vagyis külön tanítják a fizikát, biológiát és kémiát.

Radikálisan nem csökken a terhelés?

Az új alaptanterv az ígéretek szerint egyrészt csökkenteni hivatott a tanulók óraszámait (ennek érdekében is tüntettek korábban, mire ígéretet kaptak a terhek csökkentésére), másrészt nagyobb szabadságot kellene hogy adjon a tanároknak az órák megszervezésében azzal, hogy az addigi tíz százalékos szabadon felhasználható időkeretet megemeli harmincra. A dokumentumból az utóbbi egyáltalán nem olvasható ki.

A kötelező óraszámok és a maximális órakeret közötti sáv (a szabadon felhasználható órakeret) továbbra is 10 százalék körül van.

Ami a tanulók óraszámát illeti, ott sincs radikális változás. Annyi könnyítés talán jóváírható, hogy ugyan a maximális óraszámok szinte megegyeznek az eddigi óraszámokkal (általában egy-egy órával kevesebb évfolyamonként), ám a kötelező óraszámok ettől 2-3 órával kevesebbek. Azaz, ha úgy dönt egy iskola, hogy csak a kötelezőt adja, akkor valóban csökkennek 2-3 órával a tanulók terhei. A tanulói kötelező óraszámok konkrétan: alsóban 22-23 óra, felsőben 26-28, középiskola első két évében 31 óra. A maximális óraszámok (amitől több nem lehet egy tanulónak sem az órája) 24-25, 28-30, illetve középiskolában 34. A tananyag csökkentésével kicsit még lehet játszani.

A mindennapos testnevelés és az erkölcstan/hittan megmarad, ahogy az eddigi kötelező órák sem változnak, egyet, a természetismeretet leszámítva.

Lemondtak a 9 évfolyamos iskoláról

Az új NAT tervezetében a hagyományos felosztás szerepel (a hat és nyolcosztályos felbontásról egy szót sem szólnak), a kormány állítólag azért mondott le a 9 évfolyamos iskolarendszer bevezetéséről, mert arra nincs pénz, illetve nincs elég tanár sem hozzá, azonban az óvoda és iskola között lehet átmeneti év. Erről azt írják, "az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésének lehetséges útja az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1. évfolyam) közé illesztett, az iskola pedagógiai programjában rögzített felkészítő évfolyam. Ennek lehetőségét a szülők/gondviselők már az iskolaválasztáskor megismerhetik a köznevelési intézmény pedagógiai programjából, illetve az óvoda által nyújtott tájékoztatás alapján.

A felkészítő osztály és az első évfolyam közötti választás a szülő döntése.

Itt a mozgást, a grafomotoros készségeket, a beszédet, érzékelést és észlelést, a logikai készségeket és a figyelmet fejlesztenék.

A nünükék hiányoznak

A szöveget átfuttatva kiderül, hogy a kormány által oly fontosnak tartott hazafias nevelés kifejezésként nem szerepel a dokumentumban. A hazaszeretetre nevelés viszont benne van, többször is. Az első említés után rögtön ez következik:

A tanuló megérti a demokratikus államforma és intézményrendszereinek jelentőségét és szerepét, ismereteket szerez az alapvető emberi jogi elvekről és gondolkodásról, elsajátítja az állampolgári jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat, illetve elkötelezetté válik az aktív állampolgárság gyakorlására.

A szintén hangoztatott családi életre nevelés is csak egyszer szerepel a szövegben, az erkölcs és etika tantárgynál. Lerendezik annyival, hogy "a társas kapcsolatokat és a közösségek életét meghatározó szabályokról, etikai elvekről a tanulók a családi életre, a társadalmi együttélést szabályozó jogrendszerekre, a kulturális gyökerekre, a világvallások emberképében megnyilvánuló értékekre és a fenntartható jövőért vállalt felelősségre reflektálva nyernek betekintést."

Se Harry Potter, se Jókai

A Nemzeti Alaptanterv elkészítésének szakmai vezetője, Csépe Valéria korábban azt mondta, inkább olvassanak a gyerekek alsóban Harry Pottert mint Jókait. Nos, ilyenfajta iránymutatás a tervezetben nem szerepel, a kötelező olvasmányokra nem utalnak, szerzők nevét sem sorolják fel. Csak általánosságban írnak az irodalomról.

Közelítenék a gimit és a szakgimit

A tervezet szerint az érettségi tantárgyak esetében a gimnáziummal azonos tartalom és óraszám szerint folyik a képzés a szakgimnáziumokban. A szakgimnáziumokban a 9. évfolyamon a természettudomány tantárgy folytatódik, amellyel párhuzamosan kezdődik annak a szaktárgynak a tanulás-tanítása, amely a választott szakma szempontjából specifikus, így lehet biológia, kémia, fizika vagy földrajz. Ezek tartalma a 9-10. évfolyamon a Nat-ban a gimnáziumok számára meghatározottal azonos, a 11. évfolyamon a szaktárgyi sajátosságok figyelembevételével alakítható ki - írják. Úgy kell meghatározni a nevelési célokat és az azokhoz kapcsolódó kompetenciákat, hogy esély legyen a továbbtanulásra.

Ugyanakkor a gimnáziumban érettségiző diákok számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felsőfokú tanulmányok helyett a végzettségüknek megfelelő szintű szakképzésbe lépjenek be, és ott képesítést szerezzenek.

Ami szerintük a legfontosabb

Az oldalon, amelyen publikálták a dokumentumot, egy összefoglaló is olvasható készítésének szempontjairól és a legfontosabb céljairól. Eszerint:

"Az új Nat tanuló- és tanuláscentrikus. A Nat ezért a nyolc tanulási területen (Matematika, Anyanyelvi kommunikáció és Irodalom, Történelem és Társadalmi ismeretek, Idegen nyelv, Természettudomány, Művészetek, Technológia, Testnevelés és egészségfejlesztés) a tantárgyak szerinti tudást tanulási eredménycélként fogalmazza meg úgy, hogy egyszerre előíró (minden tanuló, elvárt tartalom) és megengedő (különleges bánásmódot igénylők, lehetséges tartalom).

A rendszerek és az erkölcsök változnak, az alaptanterv ugyanaz

Kisebbfajta csodavárás előzi meg az új Nemzeti alaptanterv megjelenését, már elkészült annak a vitaanyaga, de még csak nagyon szűk kör ismeri. Annyit tudunk, hogy hazafias lesz, erkölcsileg is nevel, és persze a kornak megfelelő műveltséget írja le. Na, és? Minden tanterv ilyen.

A Nat a köznevelési rendszer legfőbb érintettjeire – tanuló, pedagógus és szülő/gondviselő – tekintettel fogalmazza meg nevelési céljait. Értékrendjében, nevelési, oktatási és fejlesztési céljaiban összetartozó közösségként épít az iskolára és a családra.

Az új Nat kompetencia-alapú tanterv. Fejlesztőit a korszerű tantervelmélet, a tanulástudományok igazolt eredményei, a magyar és az európai kultúra és hagyományok, a hazai pedagógia progresszív irányzatai, s a korszerű műveltség nemzetközi konszenzust élvező elvei vezették.

A Nat tervezetének egyik vezérelve a tudásalkalmazás. Ez a megközelítés az ismereteket a tudás fontos, ám nem kizárólagos összetevőjének tekinti. A tantárgyak egymáshoz kapcsolódó rendszerében lényeges szerepet töltenek be a mindennapi életben használható készségek.

A Nat az ismeretcentrikus tanítás helyett a tudás felépítését és alkalmazását, az aktív tanulást támogatja. Ennek megalapozását szolgálja a tanulási eredménycélok egyensúlya, a tantárgyi tartalmak kapcsolódása és következetessége, s ez jelentősen csökkenti a tanulók megismerő rendszerének terhelését. Az ismeretek és készségek együtt alapozzák meg a tanulási helyzettől független alkalmazást (kompetencia). Az új szemléletet elváró tudásépítéssel érvényesíthetők a tanulás és tanítás minőségi elvei.

A Nat elvárásként fogalmazza meg a differenciált, lehetőség szerint személyre szabott nevelést és oktatást. Minden tanulóra érvényesítendőként várja el a hozzáférési egyenlőséget, a megfelelő szintű tudás megszerzésének esélyét és a méltányosság elveire épülő támogatást (fejlesztő értékelés, támogatórendszer, nevelési-oktatási szakaszok közötti átmenetek).

A tanulók kötelező alapóraszáma úgy csökken, hogy ez a szabadon tervezhető óraszámmal együtt maximált. Változást jelent az ismeretek csökkentéséből, átszervezéséből és súlyozásából következően az az alapóraszámon belül új ismerettel le nem kötött időkeret, amely a kompetenciák fejlesztésére, a lemaradás megszűntetésére használható.

A Nat számos lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola helyi adottságaihoz igazítsa pedagógiai programját és helyi tantervét. Elvárás ugyanakkor a transzparencia biztosítása, az alaptantanterv szerint lehetséges eltérések megismerhetősége a szülők és gondviselők számára már az iskolaválasztáskor. A pedagógusok így biztosított nagyobb szabadsága egyben nagyobb felelősséget is jelent.

A tantárgyi tartalmak sorrendje, mélysége, kapcsolódása és súlyozása az egyes nevelési-oktatási szakaszokban a tanulók átlagára jellemző kognitív fejlődés figyelembevételével történt. Az egymáshoz közel álló tanulásterületek – például történelem, társadalmi ismeretek és irodalom, valamint az MTMI-tanulásterületek (matematika, természettudomány, műszaki-technikai-technológiai és informatikai) – eredménycéljai modulok és kereszthivatkozások formájában szorosan összekapcsolódnak.

A Nat sikeres bevezetéséhez olyan szakmai támogatás szükséges, amely módszertani ajánlások, tanulásszervezési segédletek, megújuló tankönyvek, digitális tananyagok és szolgáltatások formájában biztosítják, hogy a pedagógus szakma is, a pedagógusképzést és -továbbképzést is magában foglalva, megújuláson menjen keresztül."