Hiába hozott határozatot arról október 29-i ülésén Eger ellenzéki többségű önkormányzata, hogy Szőcs Arturt nevezik ki az önkormányzat által üzemeltetett Gárdonyi Géza Színház élére, Mirkóczki Ádám polgármester a hvg.hu-nak elmondta: ezt a döntést az önkormányzati többség és saját akarata ellenére hatályon kívül kell helyeznie, és arra kényszerül, hogy mégis újra kinevezze a kormány által támogatott igazgatójelöltet, a színházat tíz éve vezető Blaskó Balázst.
A helyzetet nem tudom máshogy értékelni, mint hogy Blaskó Balázst nem az egri közgyűlés nevezte ki a Gárdonyi Géza Színház élére, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely ehhez anyagi pressziót alkalmazott.
Ezt nyilatkozta a hvg.hu-nak az Egységben a Városért Egyesület támogatásával polgármesterré választott Mirkóczki.
Az ügy – amelyről elsőként ez Egriügyek.hu számolt be – túlmutat Eger színházán: ez az első eset, amelyből kiderülhetett, hogyan is kell értelmezni a gyakorlatban a kormány által tavasszal, a koronavírus-járvány miatti intézkedések mellett elfogadott, új előadó-művészeti törvényt, amely meglehetősen homályosan fogalmazott a kormány és a helyi önkormányzatok közti együttműködésről.
A törvénybe az eredeti javaslatból nem került be ugyanis, hogy a minisztériumnak vétójoga lenne az igazgatóválasztásban, csak annyi, hogy ahhoz „megegyezés” szükséges a kormány és a városvezetés között, amit a sok színházigazgató baráti gesztusként értékelt, nem pedig az egész országra kiterjedő, a rendszerváltás óta példátlan államosításként. Az egri példa viszont megmutatja:
valójában már a kormány dönt az önkormányzati színházak igazgatójáról, csak nem a törvény, hanem a pénz erejével.
Szembemenni a kormánnyal? Az 600 millióba fáj
Az új előadó-művészeti törvény ugyanis egy eddig is létező gyakorlatot foglalt új keretbe: az azelőtt önkormányzati fenntartásúnak nevezett színházak költségvetése eddig is részben az önkormányzat, részben pedig az állam támogatásából állt össze, megközelítőleg fele-fele arányban, hiszen az állam alkotmányos feladata a kultúra elérésének biztosítása mindenki számára, az önkormányzatok pedig a rendszerváltás óta soha nem kaptak olyan bőséges támogatást az államkasszából, hogy abba beleférjen egy színház teljes fenntartása, ami akár milliárdos tétel is lehet.
A Fidesz tavasszal mégis azzal indokolta az új törvényt, hogy ha az önkormányzatok továbbra is „kérik a kormány segítségét” a színházaik fenntartásához, akkor „természetes”, hogy azért cserébe bizonyos jogosultságok is járnak, és hozzátették: ez persze nem kötelező, maradhat a teljes önkormányzati önrendelkezés, csak akkor a továbbiakban nem kapnak egy vasat se. Így belefoglalták a törvénybe, hogy a színházak „működtetésére irányuló megállapodásban a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – a színház közös működtetésének és működésének részletes szabályait”.
Ami meglehetősen sokat megengedő megfogalmazás. Az értelmezésnek csak abban az esetben van kiemelt jelentősége, ha ellenzéki vezetésű városról van szó, ahol ráadásul érdekellentét lép fel az önkormányzat és az állam között. Ez most, Egerben történt meg először, és
a kormány azonnal üzent is az ország összes ellenzéki önkormányzatának: kompromisszumról szó sem lehet.
Az egri önkormányzat október 29-i ülésén is lehetett már tudni, hogy Mirkóczkiék döntése kockázatos, és újra kell tárgyalni miatta azt a szerződést, amelyet Egerhez hasonlóan az összes, színházat fenntartó vidéki város is megkötött az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi). A tét az volt: elfogadja-e a minisztérium Mirkóczki érveit arról, miért döntött a szakmainak nevezett, valójában a kormány kinevezettjei által uralt bizottság ajánlásával szemben az önkormányzat, vagy vissza kell-e fizetnie az idei évre már átutalt, nagyjából 300 millió forintos állami támogatást a városnak, és el kell-e búcsúznia a jövő évre járó ugyanekkora összegtől.
Facebook / Mirkóczki Ádám
„Én az elmúlt egy évben korrekt és kompromisszumkész módon álltam az Emmihez; szomorú vagyok, hogy ez most semennyire sem köszönt vissza. Az elmúlt két hét folyamatos tárgyalással telt, felmerültek kompromisszumos megoldások, de aztán a minisztérium befeszült, és
kijelentették, ez szerződésszegés, ezért a városnak 600 millió forintjába fog kerülni, ha nem Blaskó Balázs lesz az igazgató.
A város a kormány által elvont összegek miatt már így is másfél milliárd forintos mínuszban van, egy ekkora összeg kiesésével azt kockáztatnánk, hogy nem tudjuk ellátni az olyan kötelező feladatokat, mint az óvodák, bölcsődék, a szociális ellátórendszer vagy a közösségi közlekedés működtetése. Valójában semmi mozgásterünk nincs” – mondja Mirkóczki.
Az ügyben elküldtük kérdéseinket a minisztériumnak is arról, miért nem születhetett kompromisszumos döntés, illetve nem tartják-e problémásnak az ügy kimenetelét, de mindössze annyit válaszoltak:
Javasoljuk a városvezetés megkeresését, ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs hatásköre egyetlen önkormányzati határozatot sem megsemmisíteni.
Az előzmények
Ahogy arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, Blaskó Balázs a fideszes színházpolitika szimbolikus jelentőségű embere: Blaskó, egy, a helyi képviselőtestületben fideszes színekben politizáló színésznő férje volt az egyik első színházigazgató, akit a NER segített hatalomra, és aki miatt az addig a szakma által nagyra tartott társulat jó része felmondott; hozzá fűződik a NER emblematikus mondata is „a remény színházáról”. Vezetése alatt a Gárdonyi Géza Színház szakmai sikereket nem ért el, de az eladott bérletek száma emelkedett.
A kormány által uralt szakmai bizottság a Fidesznek kedves színházigazgatót, Blaskó Balázst akarta újraválasztani Egerben, az ellenzéki polgármester mégis máshogy döntött, 300 milliós támogatást kockáztatva. Az ügyben szóba került a koronavírus-fertőzés eltitkolása és a karanténszegés is.
Mirkóczki október végén azt nyilatkozta: a színház gazdasági osztályáról származó információi szerint a színházban kaotikus a gazdasági helyzet, sőt jogszerűtlenségekről is beszélt. Azt mondta, tudomása szerint Blaskó azzal fenyegette a színház dolgozóit, hogy egy új vezetés tisztogatást rendezne a színházban, az igazgató így szerinte nem szavatolja, hogy béke és magas színvonalú művészeti élet lesz Egerben az újraválasztása esetén. A polgármester elmondta azt is: a színházban többször is karantént kellett elrendelni a koronavírus miatt (a társulat egyik színésze, Kelemen Csaba belehalt a fertőzésbe), de erről az erre vonatkozó rendelettel szemben senki nem tájékoztatta az önkormányzatot, sőt ketten a karantén idején színpadra is álltak; Blaskó erről azt nyilatkozta, neki a beteg vagy a családja nem szólt a fertőzésről, a kormányhivatal pedig csak késve, akkor tájékoztatta őt a karantén elrendeléséről, amikor az már le is járt, és az előadások is lementek.
Kelemen Csaba özvegye azóta egyébként nyílt levélben szólította fel Blaskó Balázst, hogy ne jelenjen meg férje temetésén,
mivel „sem részvétnyilvánítással, sem bármilyen segítségnyújtás felajánlásával” nem kereste fel őt, hiába volt 31 évig munkatársa, majd igazgatója és utolsó előadásának rendezője – írta.
Szőcs Artur
MTI / Vajda János
Mirkóczki korábban azt mondta: szerinte „egyértelmű”, hogy az igazgatói posztra beadott pályázatok közül a Vígszínházból és a Miskolci Nemzeti Színházból ismert színész-rendező Szőcs Arturénak volt a legmagasabb a szakmai színvonala, ezért Eger érdekeit az ő megválasztása szolgálná, azonban elmondása szerint a kormány által a szakmai bizottságba delegált tagokat „nem is érdekelte” a többi pályázat, „arra vonatkozó mandátummal érkeztek”, hogy Blaskót szavazzák meg, és valóban nem is támogattak egyetlen másik pályázót sem.
Mirkóczki egyébként korábban felajánlotta az EMMI-nek azt is, hogy amennyiben ragaszkodnak Blaskó Balázs kinevezéséhez, vegyék át teljes egészében a színház fenntartását, de erre a kormány nem volt hajlandó.
Beletört a bicska
„Nagyon barátságtalan, igazságtalan és szomorú, hogy az egriek többsége által megválasztott városvezetés nem szólhatott bele egy egri intézmény igazgatójának megválasztásába” – summázta az ügyet a hvg.hu-nak a polgármester. Arra a felvetésre, miért írták alá a kormánnyal a közös fenntartásra vonatkozó szerződést, azt mondta:
Jól hangzott, hogy a döntéseknek egyetértésen kell alapulnia, de ezek szerint ezt úgy értették, hogy nekik kell egyetérteniük: ha én nem értek egyet, az nem számít.
A polgármester ugyanakkor azt mondta, az önkormányzat színházzal kapcsolatos feladatai még nem értek véget, ugyanis a helyi fideszes képviselőkkel egyetértésben már korábban megszavazták, hogy a színház – összhangban a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát megszüntető törvénnyel – nonprofit kft.-vé fog alakulni, így e téren lesz még teendő.
Blaskó Balázs
MTI / Komka Péter
Blaskó Balázs a döntés után az Eger Hírek portálnak azt nyilatkozta: „Kifejezetten szakmai döntés született, hiszen a szakmai bizottság október 7-én meghozott döntését erősítette meg a szaktárca”, amibe „most a polgármester úr is belenyugodott”, így pedig „biztonságba került a teátrum közeljövője”.
Oroján Sándor, az egri a Fidesz-KDNP frakcióvezetője a Facebookon gratulált Blaskó Balázsnak, hozzátéve, ez egy szimbolikus ügy volt, amibe beletört Mirkóczki bicskája.
Az egri színházat meg kellett védeni, és meg is védtük
– fogalmazott Oroján. Azt már nem tette hozzá, ami ugyanakkor szintén most derült ki: hogy az új színházi törvény remek lehetőséget teremt a kormánynak, hogy még megannyi vidéki színházat megvédjenek vele.