© sxc.hu

Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet orvosokat küld a nélkülözőkhöz, az Európai Unió viszont nélkülözőket az orvosokhoz - kommentálta a Financial Times brit üzleti napilap, hogy az Európai Bizottság (EB) szeptember elején munkacsoportot hozott létre annak vizsgálatára, hogyan lehet a betegek tájékoztatását és védelmét biztosítani a mindinkább globalizálódó egészségügyben. Bár az egészségügyet mint "különösen érzékeny" területet kivették a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló, idén tavasszal megfogalmazott uniós direktívából, egyre nyilvánvalóbb, hogy a szabadon átjárható határokon mind több beteg fog átkelni. Annál is inkább, mivel május közepén a luxembourgi Európai Bíróság (EB) a brit Yvonne Watts ügyében úgy foglalt állást, hogy az egészségügyi ellátás "indokolatlan késlekedése" feljogosítja az uniós polgárokat arra, hogy más tagországokban gyógyíttassák magukat.

Az idős hölgynek kedvező EB-döntés (HVG, 2006. július 22.) ugyanakkor tág teret hagy arra, hogy brit bíróság határozzon arról, vajon az egy év várakozás, amelyre Yvonne Wattsot odahaza kárhoztatták volna, elég hosszú késlekedés-e ahhoz, hogy kifizessék a Franciaországban azonnal elvégzett csípőprotézis-műtétje 5700 eurós költségét. "Az unióban a belső piac az egészségügyi szolgáltatásokra is vonatkozik. Az emberek ott vásárolnak, ahol akarnak. Ehhez azonban a jelenleginél több információra van szükségük. Például arra is választ kell adni, ki a felelős, ha egy beavatkozás nem sikerül, kinek kell viselnie az utókezelés költségeit" - körvonalazta Markosz Kiprianu, az EB egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, mekkora munka áll a bizottság előtt. Az egészségügyi ellátás mindenekelőtt a tagországok belső ügye és felelőssége, ezért a külföldi gyógyulásra utazóknak számítaniuk kell arra, hogy ha az otthoninál drágább kezelést kapnak, a két ár közötti különbözetet maguknak kell állniuk - jelezte jó előre Kiprianu a mobilitás szigorú korlátait.

Az árkorlát meghatározása egyben a betegáramlás irányát is kijelöli - kizárva a keletről nyugatra tartók rohamát a fejlettebb egészségüggyel rendelkező országokba. Az ellátásra való hosszú várakozás leginkább a britek utazási kedvét fogja növelni: a Blair-kormány évek óta tartó erőfeszítései ellenére még mindig vannak, ha nem is sokan, akiknek fél évnél tovább kell várniuk operációra. Mostanra csak azt sikerült elérni, hogy legkésőbb 18 héten belül minden beteg szakorvos elé kerül. A Nagy-Britanniában kizárólag adópénzekből fenntartott, mindenkinek állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás szolgáltatója, az NHS egyúttal a legdrágább is Európában, így a szigetországiak bármerre indulnak, bizonyosan az otthoninál alacsonyabb árakat találnak. A Guardian londoni napilap árlistája szerint míg egy by-pass műtét odahaza 15 ezer font (közel 6 millió forint), addig Franciaországban 13 ezer, az USA-ban 13 500, Indiában 4300. A szürke hályog operálása az NHS-nél 2900 font, a csatorna túloldalán mindössze ezer, Indiában pedig 660.

Az NHS egyelőre csak kivételes esetekben állja (tavaly 230 ízben) a külföldi ellátás költségeit, a többiek vagy magánbiztosítással, vagy saját költségükre tesznek gyógykirándulást, egyebek mellett plasztikai beavatkozásokat végeztetni. Az Independent brit napilap már a kitaposott ösvények térképét is megrajzolta. E szerint a szigetországból a legtöbben francia kórházakba mennek csípőműtétre, amit ott kitűnő minőségben végeznek: a tavalyi 2500 brit páciens közül egynek sem fertőződött el a sebe. A daganatok kezelésére Hollandia a legjobb - állítja az Independent -, mivel ott már a betegség kezdeti stádiumában a legkorszerűbb medicinákat vetik be. Gyermektelen pároknak a lombikbébiprogram Spanyolországban nem csupán olcsóbb, hanem sikeresebb is, mint a szigetországban, a szívműtétekre Belgiumot ajánlják. Magyarországon vannak a legképzettebb fogorvosok, ráadásul van olyan város, ahol száz lakosra jut egy fogorvos, míg Nagy-Britanniában tízszer ennyinek kell eggyel beérnie.

A magyar fogorvosi árak ugyancsak versenyképesek, mivel az NHS-nél a fogkezelés nem ingyenes: a tömés, illetve gyökérkezelés 42,40 font, ugyanez koronával, fogpótlással 189 font. Ha pedig valami extrát kíván a beteg - például amalgám helyett porcelántömést -, külön kell fizetnie. Ráadásul e "kedvezményes" árak csak az NHS-szel szerződött fogorvosnál élnek, ám ők olyan kevesen vannak, hogy némely településen szinte lehetetlen felkerülni a listájukra. "8-10 ezer fontos árajánlatot kaptam a fogaim rendbetételére - szólaltatott meg egy 42 éves londoni nőt a The New York Times amerikai napilap -, az interneten azonban ráakadtam egy gyógytúrára. Csomagban ajánlottak budapesti utazást, szállást, városnézést, kulturális programot, valamint fogászati ellátást." Az orvosi turizmusra szakosodott VitalEurope iroda szerint Magyarországon a szóban forgó kezelés a nyaralással együtt kijön 3200-4400 fontból.

Európában korántsem csak az Independentben vázolt lehetőségekből lehet választani. Lengyelország például "kétszáz éves történelmi múltú egészségturizmusát" ajánlja az interneten, gyógyfürdők sorát mutatva be, Görögország, Litvánia is arról igyekszik meggyőzni a briteket és az íreket, hogy olcsó és jó minőségű szolgáltatást nyújtanak. Az európai gyógyulási lehetőségek igazi előnye azonban - hosszú távon - legfeljebb a közelség lehet, mert Ázsia áraival, korszerű magánkórházaival, külföldön tanult és gyakorlatot szerzett szakembereivel már most is jelentős vonzerő a brit, valamint a szintén hosszan várakoztatott kanadai és az otthoni műtétet megfizetni képtelen amerikai betegeknek. Thaiföldön tavaly 600 ezer, Szingapúrban 200 ezer, Indiában 150 ezer külföldi keresett gyógyulást.