A Nature című amerikai tudományos folyóirat online kiadásában közölt jelentés emlékeztetett arra, hogy a spanyolnátha 1918-ban a világ lakosságának egyharmadát megfertőzte és mintegy 50 millió áldozatot követelt, 25-ször annyit, mint egy átlagos influenzajárvány.
 
A Darwin Kobasa vezette kutatócsoport genetikailag teljesen újragyártotta az 1918-as influenza A vírust, és emberszabású majmokat fertőzött meg vele. Az áldozatok immunrendszere túlreagálta a fertőzést és elpusztította a tüdőszöveteket.
 
Ez egyben magyarázattal szolgál arra is, hogy elsősorban miért a 20-30 év közötti fiatal emberek közül estek a legtöbben a spanyolnátha áldozatául. Általában ugyanis a fiataloknak a legerősebb az immunrendszere, de ez ebben a speciális esetben sokkal többet ártott, mint amennyit használt. Szervezetük védekező mechanizmusai ugyanis jóval több tüdőszövetet pusztítottak el, mint a gyerekeké, vagy az idős embereké, illetve olyan betegeké, akiknek legyengült az immunrendszere.  

Manapság a tudósoknak és az orvosoknak egy másik influenza vírus okoz gondot, a 2003 óta terjedő madárinfluenza vírusa. Ez a mikroba a fertőzött madarak 80-100 százalékánál halált okoz. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) szerint eddig 267 embert is megfertőzött a vírus, 161 közülük az életét vesztette.
 
A Kobasa vezette kutatócsoport összehasonlító vizsgálatokat végzett a mostani H1N1 madárinfluenza vírus variánssal. A majmok immunrendszere azonban szerencsére mérsékelten reagált erre a vírusra és így az állatok képesek voltak ismét regenerálódni.