Az elmúlt évtized nagy változást jelent például a vastagbéldaganat gyógyszeres kezelésében; az előrehaladott eseteknél a célzott molekuláris terápia hozta meg az áttörést, az átlagos túlélés két év fölé emelkedését - mondta Bodoky György, a magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke. A szakértő hangsúlyozta a terápiás eredmények javulása ellenére is a legnagyobb áttörést a szűrővizsgálat széleskörű elterjedésétől lehetne remélni. A korai rákok diagnosztizálása és a terápia eredményességének javulása csak együttesen vezethet a második leggyakoribb daganatos halálok jelentős visszaszorításához.
 
A nőgyógyászati rosszindulatú daganatok kezeléséről szólva Szánthó András kifejtette, hogy a hagyományos operatív és sugaras kezelések nem hozták meg a várt átütő sikert, és a gyógyszeres kezelések is csak részben javították a gyógyítási eredményeket. A méhnyakrák esetén a prevenció hozhat eredméynt - például a HPV-fertőzés elleni vakcina bevezetése révén, a petefészek tumoroknál pedig a molekuláris támadáspontú gyógyszerek jövőbeni alkalmazása javíthatná a helyzetet. A menopauza utáni emlőrák eddigi bevett kezelési formája mellett feltűnt új és igen hatásos kezelési módszerről, az úgynevezett aromatáz enzimgátlókról is szó esett. 

A már áttétes vesedaganatok témakörében Bodrogi István mutatta be a legfrissebb (2007-es) eredményeket és lehetőségeket. Az úgynevezett tirozinkináz gátlók egyike például több mint a kétszeresére növelte a betegség előrehaladása nélküli túlélést, ezért az európai gyógyszerhatóság 2007. januárjában elsőként adandó készítményként regisztrálta. E készítmény egyelőre nem része a magyarországi gyógyszerarzenálnak, de egy jelenleg törzskönyvezés alatt álló másik molekula-társával együtt remélhetőleg elérhető lesz majd a magyar betegek számára is.