„A tudósok által már évek óta ismert az alkoholfogyasztás és a rák egyes típusainak kialakulása közötti szoros kapcsolat” - szögezte le Jian-Wei Gu, a Mississippi Medical Center élettani és biofizikai adjunktusa, aki példaként hozott fel egy 1910-ben készült párizsi tanulmányt, amelynek adatai szerint az akkoriban nyelőcső és emésztőszervi daganatokkal kezelt betegek 80 százaléka alkoholista volt.

Veszélyes lehet az iszogatás

Nemrég, epidemiológiai tanulmányok azt mutatták, hogy bizony szoros az összefüggés az alkoholfogyasztás, valamint a száj-, garat-, gége-, nyelőcső-, máj és a vastagbélrák kialakulása között, emellett a mellrák kockázati tényezője is. Azonban a laboratóriumi próbálkozások sikertelenek voltak – egészen eddig – ahhoz, hogy állatkísérletek során bebizonyosodjanak a következmények, amelyek a megfigyelők szerint az emberekre is érvényesek lehetnek. A probléma, mint kiderült, az volt, hogy a kutatók túl sok alkoholt használtak. „A legtöbb megelőző tanulmány során 20 százalékos alkoholkoncentrációt alkalmaztak, amely az emberi fogyasztásnál jóval töményebb” – mondta a kutató, aki szerint bár az állatok lesoványodtak, nem mutattak rendellenes daganatnövekedést. Ezzel szemben Gu egyszázalékos alkoholkoncentrációval dolgozott, ez nagyjából megegyezik napi egy-két pohár itallal, vagy mérsékelt alkoholfogyasztással. Ezt, az ő szavaival élve „élettanilag helytálló” mennyiséget alkalmazva már eredményre jutottak: egér- és csirkeembriókban is rákos elváltozást észleltek.

Jian-Wei Gu 1995-ben érkezett Mississippi-be, hogy az érképződést, érújraképződést, és a véredények növekedését, valamint ezek befolyásolását tanulmányozza. Hét évvel később kiderült, hogy a növekedési faktor, amely egyben serkenti az érképződést (VEGF - vascular endothelial growth factor) bizonyos sejtkultúrákban váratlanul fokozódni kezd. Megállapították, hogy az általuk használt alacsony koncentrációjú alkohololdat okozta a növekedési faktor emelkedését. A felfedezés egy csirke embriókat tanulmányozó kutatáshoz vezetett, valamint napjainkban egy újabb vizsgálati anyag is elkészült. Eszerint a bőrrák kifejezetten gyorsabban és nagyobbra nő a napi egy-két italnak megfelelő mennyiségű alkohollal kezelt egerek esetében, mint azoknál, akik nem kaptak szeszt.

A kísérleti alanyokat 12 órán keresztül egyszázalékos alkoholtartalmú ivóvízzel itatták, majd a következő 12 órában sima csapvizet kaptak. A kontrollcsoport egerei minden esetben tiszta vizet ittak. Egy héttel később  beoltották a rágcsálókat melanoma sejtekkel. Három héttel később a daganatot eltávolították és analizálták. Mindegyik kisállat rákos lett, de az alkoholt ivó egyedek állapota előrehaladottabb volt. A nagyobb tumoroktól szenvedő egyedek esetében jóval több érnövekedést is tapasztaltak.

Thomas Adair élettani és biofizikai professzor szerint a felfedezések megerősítettek korábbi eredményeket. „Amikor az egyik FASEB (Federated Societies for Experimental Biology) konferencián bemutatta mit talált, valaki a San Diego-i csoportból megkeresett, és elmondta nekem, hogy ő maga is hasonló dologra jött rá, csak nem tudta mivel megmagyarázni a jelenséget. Visszautazott, és megcsinálta a kísérletet a tanulmány alapján, patkányokon; ugyanarra a következtetésre jutott” - szögezte le.

Az érképződés, avagy az angiogenezis rákterápiában történő alkalmazása iránt nagy a lelkesedés. Adair szerint jelenleg körülbelül 40 olyan gyógyszer áll klinikai tesztelés alatt, amely az érképződés irányításával hat. Adair hozzátette, hogy az érképződés nem feltétlenül kóros vagy káros. Egy szívroham vagy baleset következtében megsérült szívszövet javításában nagy segítséget adhat az orvosoknak az angiogenezis serkentése.