Több mint félmilliárd hepatitisz B és C fertőzött él a világon, többségük nem is tud a betegségéről. Ezek a vírusok tízszer könnyebben terjednek, mint a HIV. A kétféle hepatitisz évente több mint másfél millió ember halálát okozza. A hepatitisz B ellen egyébként létezik védőoltás, amellyel akár egész életre szóló védettséget lehet szerezni.

Magyarországon 1999 óta kötelezően oltják a 14 éves korosztályt, ugyanakkor a szexuálisan aktív, sokat utazó felnőttek többsége védtelen a veszélyes fertőzéssel szemben. A hepatitisz C ellen sajnos nincs oltóanyag, így a fertőzés ellen odafigyeléssel lehet védekezni.

Mostanra tisztázta a tudomány a „májmoly vírus" (hepatitisz C vírus) terjedésének pontos útjait. A vírus éveken át, sőt hosszú évtizedeken keresztül észrevétlenül pusztíthatja a májat. A máj gyulladása ugyanis nem jár fájdalommal, a máj tartalékainak eltűnése még semmilyen panaszt nem okoz. Májunk 70-80 százaléka elpusztulhat anélkül, hogy panaszok jelentkeznének.

A hepatitisz C vírus a máj sejtjeinek pusztulását okozza, ezt követi a kötőszövetes átalakulás. Ha a májsejtek helyét már kötőszövet foglalta el, nincs segítség: a kötőszövet összehúzódása, a májzsugor vagy a májrák kialakulása már visszafordíthatatlan betegségek. Időben felismerve viszont a betegség gyógyítható, a vírus a szervezetből kiirtható, így a fertőzőképesség is megszűnik, sőt a rák kialakulását is megelőzhetjük.

Az idült vírushepatitiszek (B, C, és D hepatitisz) a magyar lakosság körülbelül 1 százalékát, mintegy 100 ezer embert érintenek, az alkohol okozta májbetegség után a májbetegség miatti halálozás második leggyakoribb okozói. Az időben felismert, visszafordíthatatlan májkárosodással még nem járó esetek több mint felénél a betegség gyógyítható. 

Egy rövid teszt segítségével megállapíthatjuk, hogy mikor érdemes a májbetegségekre irányuló vizsgálatot kérni.