Az emberi szervezet napi ritmusa, a cirkadián ritmus egyénenként eltérő hosszúságú, de valamivel több mint huszonnégy óra, így mindig késik, ezért állandóan szinkronizálni kell - mondta a szakember az Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikája Elme Mater című sorozatának részeként tartott előadásán.
   
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese kifejtette, a szinkronizálás környezeti ingerek - elsősorban a sötét és a világos időszakok váltakozásának - hatására történik meg, de befolyásolja a testmozgás, a szociális aktivitás vagy akár bizonyos pszichoaktív szerek.
   
A szinkronitás elvesztésének egyik legnyilvánvalóbb tünete az alvászavar. Míg korábban a kutatók az alvással kapcsoltban elsősorban a mennyiségi szempontokra - az elalvás gyorsaságára, az alvás hosszára és a felébredések számára - figyeltek, ma már inkább az alvás minőségét értékelik. Az alvásminőségét és az alvászavart viszonylag nehéz és költséges vizsgálni, a nappali tünetek - mint a fáradtság, a kedélyzavarok, a koncentrációképesség csökkenése - azonban jól jellemzik - közölte a kutató.
   
Az alvás és ébrenlét szabályozásában számos agyi terület és vegyület vesz részt, a tobozmirigyben termelődő melatonin azonban központi szerepet játszik benne. Ennek a vegyületnek a szintje a szervezetben a világosban lecsökken, sötétben pedig megnő.
   
Az alvászavarok terjedésében például közrejátszik az is, hogy a modern társadalmakban a népesség többsége, napjai nagy részét zárt térben tölti, itt még ha a megvilágítás jónak is tűnik, kevesebb fény éri, mint egy ködös novemberi napon a szabadban - mondta Purebl György.
   
Depresszióban szenvedő páciensek vizsgálata során kiderült, hogy a betegség jelentkezésével alvásminőségük jelentősen romlik, arra is fény derült azonban, hogy a kezeletlen alvászavar depresszióhoz vezet. Azt jelenleg nem lehet megállapítani, melyik betegség az ok, és melyik az okozat, az azonban biztos, hogy a két kórkép összefügg - fogalmazott a szakember.
   
Kutatók felfigyeltek arra is, hogy az Egyesült Államokban - ahol az emberek átlagosan egy órával kevesebbet alszanak, mint az Európában jellemző hét és fél óra - magasabb az elhízottak száma. A jelenségek összefüggését egy egyszerű kísérlettel bizonyították, egészséges orvostanhallgatókat hat napon keresztül részleges alvásmegvonásnak tették ki, s megállapították ennek következtében megváltozott a szénhidrát anyagcseréjük. Később számos vizsgálat igazolta, hogy az alvászavar önmagában rizikófaktora az elhízásnak és a kettes típusú cukorbetegségnek - mondta az adjunktus.