A génmódosulatok nem játszanak szerepet a bőr színében, de azoknak az embereknek, akik mindkettővel rendelkeznek háromszor nagyobb a kockázatuk arra, hogy bazálsejtes karcinoma fejlődjön ki náluk. 
   
A sötétebb bőrszínt a szakemberek hagyományosan a bőrrák elleni fontos védőtényezőnek tekintik. "Most viszont találtunk két olyan génváltozatot, amelyeknek semmi hatásuk a bőr pigmentáltságára, csakis a bazálsejtes karcinoma kockázatát befolyásolják, nem tudjuk miért" - mondta Kari Stefansson, a Decode ügyvezetője, aki a kutatást irányította.
   
Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia szerint a laphámrák világszerte a leggyakoribb bőrráktípus, előfordulásának túlnyomó részét a napfény ibolyántúli sugárzásának tulajdonítják. Az esetek legtöbbje könnyen kezelhető, ha időben észlelik, de előfordul, hogy a rák ellenáll a kezelésnek, károsítja a bőrt, sőt időnként behatol a csontokba és a porcokba is.
   
Az 1-es kromoszómán elhelyezkedő genetikai változatok hatását több mint 30 ezer ember génjeinek elemzésével azonosították a Decode kutatói, akik Izland népességének egyedülálló, a vikingekig visszanyúló örökítő állományát tanulmányozzák új gyógyszermolekulák kifejlesztésének reményében. A most azonosított genetikai változatok eltérnek a korábbiaktól, melyeket már kapcsolatba hoztak a laphámrákkal, amennyiben az újak nem függenek össze a világos bőrrel és a pigmentáltsággal.
   
A Nature Genetics című szakfolyóirat legutóbbi számában közölt tanulmány azt is megállapítja, hogy tizenkétszeres a laphámrák kifejlődésének kockázata azoknál az embereknél, akik a két újonnan megtalált génváltozat mellett a három, korábban azonosított, kockázatnövelő génmódosulatot is hordozzák.