A felmérés során Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, mintegy 17 300 embert, köztük több mint 2500 magyar vásárlót kérdeztek meg a szupermarketekben és otthonukban. 
   
Magyarországon a Táplálkozás Életmód Testmozgás (TÉT) Platform közreműködésével végezték a vizsgálatot, amelynek az volt a célja, hogy felmérje: a vásárlók értik-e, és vásárlási döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik-e a termékcímkéken található olyan tápérték-jelölési rendszerek iránymutatásait, mint például az irányadó napi beviteli értékét - mondta  Fazekas Ildikó, a TÉT Platform elnöke a szerdai sajtótájékoztatón.
   
Az irányadó napi beviteli érték, röviden INBÉ adata az Európai Unió 27 országában több mint ezer márka tízezernyi termékén található meg. A magyar fogyasztóknak sem ismeretlen. A rendszert 2007-ben vezették be, és már számos terméken, például joghurtokon, kekszeken, üdítőitalokon, édesipari termékek csomagolásán látható. A gyártók önként határozták el, hogy alkalmazzák a jelölést, amelyből kiderül a termék egy adagra vetített energiatartalma, hosszabb változatban az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt napi tápanyagszükségletének hány százalékát teszik ki. 
   
Az ősszel végzett felmérésből kiderült, hogy Németországban, Svédországban, Magyarországon és Lengyelországban a fogyasztók 60 százaléka a termékeken feltüntetett tápértéktáblázatot, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig a vásárlók 53 és 44 százaléka az INBÉ jelölési rendszert tartja a termékek tápértékével kapcsolatos legfontosabb információnak. A magyar fogyasztók 66 százaléka már találkozott az INBÉ rendszerrel, és azt fontos információforrásnak tartja - számolt be a felmérés részleteiről Simon Judit, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének igazgatója.
   
Annak ellenére, hogy a fogyasztók egyre inkább és egyre nagyobb mértékben választanak az egészséges étrendnek megfelelő termékeket, a felmérés adatai szerint Európa-szerte jellemző, hogy jelentősen alulbecsülik a mindennapos tevékenységek során felhasznált kalóriamennyiséget. A legrosszabb eredményt a francia férfiak és a magyar nők érték el, mindkét esetben csak 22 százalékuk tudta a helyes választ.
   
A felmérés egyik érdekes megállapítása az volt, hogy az emberek átlagosan 30 másodpercet fordítanak egy-egy termék kiválasztására, ami a korábbi felmérésekhez képest jelentős növekedést jelent. A legrövidebb időt (25 másodpercet) az Egyesült Királyságban, a leghosszabbat (47 másodpercet) Magyarországon mérték.