A szakértők javaslatainak széles skálája a "mexikói" influenzától az "új" influenzáig terjed. Felmerül a kérdés, miért hívjuk a betegséget sertésinfluenzának, ahogyan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nevezi, ha a most fertőző vírust még soha nem mutatták ki sertésben.

A németországi Robert Koch Intézet elnöke, Jörg Hacker szerint egyes hatóságok már most is inkább az "új influenza" megjelölést használják. Ezáltal is azt akarják hangsúlyozni, hogy a disznóhús fogyasztása nem jár semmilyen veszéllyel. A vírust nem csak sertések terjesztik, ráadásul új vírusról van szó, amelynek génállománya még tovább módosulhat. A Stockholmban működő Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is az új influenza megfogalmazást használja - fejtegette Hacker.

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) ezzel szemben az "észak-amerikai influenza" elnevezést tartja szerencsésebbnek. "Állatokban a vírust mostanáig nem izolálták. Ennélfogva nem indokolt sertésinfluenzának hívni ezt a betegséget". Az új kórokozó sertés-, madár- és emberi vírusok alkotóelemeit tartalmazza.

A Friedrich-Loeffler-Intézet (FLI) elnöke, Thomas C. Mettenleiter is másik név mellett érvelt, de konkrét javaslatot nem tett. A H1N1 kórokozó olyan genetikai ismertetőjegyeket mutat, amelyek a sertésvírusoknál lépnek fel, de a vírust mostani előfordulási formájában még egyszer sem mutatták ki sertésekben - fejtegette. "Az elnevezés megtévesztő. Nem egy állatok közötti járvány kórokozójával állunk szembe, hanem egy humán influenzavírussal" - tette hozzá.

Állítólag a WHO-ban is élénk vita dúl a betegség elnevezése körül, de az ENSZ-szervezet szerdán még kitartott a sertésinfluenza megjelölés mellett.