Fagyos reggelek, erős szél, köd és nyirkos levegő jellemezte eddig időjárásunkat. A héten szerdára virradóra -10 fokot is mértek Magyarországon. "Nincs abban semmi rendkívüli, hogy február végén, március elején még 0 fok alatti a hőmérséklet, ennél nagyobb ingadozások, sőt, szélsőségek is beleférnek a mérsékelt éghajlati övbe" – mondta el megkeresésünkre Török László meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Az más dolog, hogy február végén már mindenki unja a hideget, s most ez különösen így van, hiszen már november közepén túl voltunk az első tartós havazáson.

Hamarosan megéled a természet is

AP

A napsütés már nőnapra megérkezett, de a következő napokban az enyhébb léghullámok is elérik térségünket, így végre megérkezik a szép idő. A következő tíz-tizenkét napban – ennyit látnak előre a meteorológusok – koratavaszi időben lesz részünk. Nem várható azonban zavartalan napsütés, többször lesz felhősödés, és szélre is számítani kell. Hétfőn és kedden szórványosan alakulhat ki zápor, de a csapadék mennyisége valószínűleg nem lesz jelentős, és a hőmérséklet sem esik vissza. Csütörtök után szintén számíthatunk kisebb záporokra.

Bozóki István meteorológus szerint 15-16-án hirtelen felmelegszik az idő, akár 17 fokos nappali csúcshőmérsékletre is számíthatunk, ám utána néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet. Az egyre magasabb napállásnak köszönhetően azonban 9-14 foknál akkor sem mérhetünk kevesebbet, és az éjszakai fagyok sem fognak visszatérni. Az OMSZ munkatársa szerint panaszra semmi okunk, hiszen a 10 fok körüli hőmérséklet is teljesen átlagosnak számít ebben az időszakban.

Azt már Németh Lajos meteorológus mondta a TV2 Mokka című műsorában, hogy katasztrofális időjárási éven vagyunk túl, ilyen körülbelül százévente fordul elő, így szerencsére idén már nem kell a tavalyihoz hasonló szeszélyes időjárásra számítanunk. De szélsőségek bármikor előfordulhatnak, sőt, egyre gyakrabban.

20 év, 20 fok

Az alábbi ábrán az OMSZ adatainak köszönhetően azt követhetjük végig, hogy az elmúlt húsz esztendőben mikor és hol mértek először 20 fokot az adott évben. Ezekből az adatokból nem érdemes semmilyen messzemenő következtetést levonni, csupán érdekességnek szántuk. A képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető az ábra.

HVG

Korábbi márciusok: kaptunk meleget, hideget

Márciusi hó akkor sem jó, ha zsákban viszik keresztül a határon – olvasható Réthly Antal Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című művében. Az időjárás megjósolásában nagy szerepet tulajdonítanak a népi bölcsességeknek is, amelyek többnyire az évek során megfigyelt időjárási jellemzőkből, a sokéves átlagra támaszkodva alakultak ki. Így a hónap elején rendszerint enyhül az idő, ám Gergely 12-én "megrázhatja a szakállát". A tél villongásának többnyire véget vet Sándor, József, 18-19-én a „zsáknyi meleggel”, Benedekkel, 21-én pedig elérkezik a csillagászati tavasz; s valóban gyakran mértek szép időt e napon.

2004-ben március 18-án a paksiak napozhattak, ugyanis 24,2 fokot mértek ezen a napon a városban. Másnap pedig a szegediek sütkéreztek a 24,9 fokban. A feljegyzések szerint 1974-ben ennél is melegebb volt Debrecenben, 26,3 fokot mértek Benedek napján, azaz március 21-én. 1977-ben a kalocsaiak örülhettek a Gábor-napi, azaz március 24-ei 27,2 foknak.

De volt példa igen hideg márciusi napokra is: 1958-ban Mosonmagyaróváron -15 fokot mértek március 24-én. De 2003 március 23-án sem mértek sokkal melegebbet Pakson, -11,3 fok volt aznap.