"Az elalvási nehézségek hátterében sok esetben rossz beidegződések, szokások állnak" – mondja Vida Zsuzsanna, a Sleep Center neurológus, szomnológus orvosa. A legális drogként is gyakran emlegetett kávé valóban világszerte a legelterjedtebb eszköz a napközben jelentkező fáradtság elűzésére, frissességünk növelésére. Délután 2 óra után azonban nem javasoljuk fogyasztását, mivel a túl későn megivott kávé már az éjszakai pihenésünket is zavarhatja.

A nikotin a koffeinnél is erősebb stimuláns, amely nem csak az elalvást, de a pihentető alvást is gátolja. A dohányzó ember szervezete az éjszakai alvás alatt elvonási tünetekkel küzd. Kutatások igazolják, hogy a függőségtől szenvedők alvásminősége sokat javult káros szenvedélyük elhagyásával. Tévhit, hogy az alkohol segít elaludni. A lefekvés előtt elfogyasztott alkohol ugyan segít az ellazulásban, a napközbeni feszültség oldásában és az elalvásban, azonban az éjszakai alvás minőségének már egyáltalán nem kedvez. Csökken a mély alvás stádiumában eltöltött idő, ráadásul az alkohol kiürülésével egyre gyakrabban ébredünk fel. 

AP

Alváshoz sem a túl meleg, sem a túl hideg nem ideális. Ugyanígy a teljes sötétség kívánatos, ha ez nem megoldható, használjunk szemmaszkot. A hálószobában használt lámpák fénye se legyen túl erős, így az esti olvasás közben is ráhangolódhatunk az alvásra. A fények mellett a zajok csökkentésére is figyeljünk. Az idegrendszert még az egészen enyhe, 60 decibel érték körüli hanghatások is stimulálják, így a szomszéd szobából átszűrődő beszélgetés is zavarhatja az elalvást.

Azzal is hibát követünk el, ha az elalvást testedzéssel próbáljuk elősegíteni. Az intenzív mozgás hatására emelkedik az endorfin hormon mértéke a szervezetben, ami tovább nehezíti az elalvást; testedzésre a legideálisabb a délután 5-7 óra. Ha úgy érezzük, nem tudunk elaludni, ne hánykolódjunk az ágyban. Inkább keljünk fel és rövid ideig, 15-20 percig végezzünk valamilyen monoton, álmosító tevékenységet.

Ha az alvászavar rendszeresen és hosszú távon jelentkezik, érdemes kideríteni az okokat. Az orvos rámutathat olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, amelyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető; többnyire gyógyszeres, vagy pszichoterápiás kezeléssel.