Ahogy néhány héttel ezelőtt írtuk az üvegplafon jelenségről: világszerte igaz, hogy a nők számára még mindig utolérhetetlen a férfiak fizetése. A Világgazdasági Fórum szerint amennyiben a mai trendek folytatódnak, a nők fizetése világviszonylatban csupán 2133-ra érheti utol a férfiakét. A jelentésből az is kiolvasható, hogy jelenleg hatvanegy olyan ország van a világon, ahol a nők előtt sokkal jobb lehetőségek állnak az üzleti életben, mint Magyarországon.

A magyar férfiak és a magyar nők fizetése közt jelenleg 18,4 százalék a különbség. A HVG saját felmérésből kiderült, hogy nincs teljes egyetértés olvasóink közt abban, hogy a nők és a férfiak közti fizetéskülönbséget azonnal fel kell számolni: a válaszadók 77,8%-a válaszolt igennel, 19,9%-a pedig nemmel a fizetéskiegyenlítés szükségességére.

Flickr / Creative Commons / WOCinTech Chat

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának legutóbbi rendezvényén újabb jelentős különbségre derült fény: Magyarországon mindössze kilenc százalék a nők aránya az üzleti felsővezetésben. Ám ennek ellensúlyozására ma sorra alakulnak azok a kezdeményezések és szervezetek a magyar üzleti életben, amelyek a női vezetők egyenjogúságáért tesznek.

Ilyen a Hungarian Business Leaders Forum berkein belül létrehozott Női Vezetők Fórumának a 20-20-20 Klubja, amely kifejezetten női felsővezetőket tömörít. A klub alapítóinak legfőbb célkitűzése, hogy növeljék a nők arányát a vállalatok vezetésében, kilencről legalább húsz százalékra. Hasonló kezdeményezés a területen az Egyenlítő kör, amely azon dolgozik, hogy kivívja a nők egyenlőségét a munkahelyeken.

Mindemellett a mostani pályakezdőkben is mielőbb tudatosítani szeretnék az üvegplafon problémáját. Az egyetemeken a nők jobban teljesítenek a férfiaknál, a munkaerőpiacon azonban nehezebben érvényesülnek. A nők pályájuk elején még nem szembesülnek az üvegplafon jelenséggel, csak nagyjából tíz év után szembesülnek azzal, hogy alig vagy egyáltalán nincs előrejutási lehetőség. Czakó Borbála, a 20-20-20 Klub elnöke szerint éppen ebből fakad, hogy a dolgozó nő negyven felett lesz feminista.

Szerintük a női vezetők és szakemberek nehézségei nagyrészt abból is fakadnak, hogy a legtöbb helyen férfiak szólalnak meg szakértőként, a nők kevésbé láthatóak, és kevésbé hallatják a hangjukat.

Az Egyenlítő kör mindezt egy női szaklista összeállításával és kiadásával tervezi orvosolni. Heal Edina, az Egyenlítő Kör alapítója szerint azért is szükséges van az okos és befolyásos nők láthatóvá tételére, mert a példaképeknek fontos szerepük van a tudatformálásban. Ebben persze a nők nem küzdhetnek magányosan: a férfiakkal szövetségben csak tudnak komoly eredményeket elérni.