HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Marie Curie és Steve Jobs első pillantásra nem is állhatna messzebb egymástól, pedig egy bizonyos tekintetben azonos úton jártak, hiszen a világot megváltoztató masszív karrieristák voltak mindketten. Túllépve a sztereotípiákon, adódik a kérdés: mi mozgatja a karrierjükre kiemelten fókuszáló embereket, akik lehetnek akár a legjobb barátaink vagy a családtagjaink is?

A „Mi az élet értelme?” valószínűleg az emberiség egyik legfontosabb, filozófusok, vallástudósok és a tudomány képviselőinek időtlen idők óta muníciót adó kérdése. A saját életünkre vonatkozó válaszaink egyedisége az ujjlenyomatainkhoz hasonlítható: néhányan „egyedül” vagy családban éljük át a megérkezés érzését, vagy akkor érezzük értelmesnek az életünket, ha valahol valamilyen formában alkothatunk, építhetünk, a semmiből valamit létrehozhatunk. S igen: életünk origója lehet a munkánk és a karrierünk is.

Énközpontúság vagy kiteljesedés

Rendelje meg online!

A karrier és persze a karrierista napjainkban minimum kettős megítélésű fogalommá vált.

Az egyik szerint destruktív egoizmus az effajta hozzáállás az élethez, az énközpontúság egyik legbiztosabb és társadalmilag is káros megnyilvánulása, hiszen a karrierjével túlságosan is elfoglalt ember például kisebb eséllyel alapít családot és vállal gyermeket. A másik felfogás alapján viszont a karrierépítés az önmegvalósítás éppen olyan megnyilvánulása, amilyen például a már említett családalapítás vagy valami más területen a kiteljesedés.

Úttörők, zsenik, bálványok

Vannak, akik számára a munka nem jelent többet az egzisztenciális igények kielégítésének eszközénél, míg mások számára akár az életük értelme is lehet, és olykor tényleg nagyot gurítanak.

A német Johannes Gutenberg a mechanikus nyomdakép feltalálásával korábban nem látott mértékben tette lehetővé a tudásmegosztást, Marie Curie lengyel fizikus és kémikus a radioaktivitás úttörő kutatójaként világraszóló eredményeiért a XX. század elején kapta meg mindkét Nobel-díját, William Lever angol iparos pedig feltalálta az „igazi” szappant.

Rendelje meg online!

Mindannyian ismerjük a néhai Steve Jobs vagy a mostanság extrém módon hiperaktív Elon Musk történetét és hatását a világra. Ők egytől egyik a karrieristák táborába tartoznak.

Valószínűleg lehetetlen és talán nem is érdemes meghúzni azt a választóvonalat, ami a személyes vágyak kielégítése és a világ megváltoztatásának igénye között húzódik meg.

Motivációk egy másik nézőpontból

Egy karrieristát, vagy akit annak vélünk, sokféle hajtóerő mozgathat: építkezhet egészséges motivációból és önmagán túlmutató cél elérésének vágyából is. De remélheti az élete egyéb területein lévő hiányosságok vagy űr betöltését, illetve fakadhat bizonyítási vágyból, az önigazolás kényszeréből is.

Könnyű lenne csokorba szedni „a” karrieristákkal kapcsolatban emlegetett sztereotípiákat – semmi mással és senkivel sem foglalkoznak, eltiporják, aki az előmenetelük útjában áll, és egyedül halnak meg – de van másik megközelítés is.

Abból is kiindulhatunk, hogy szerencsés esetben mi magunk és talán a legtöbben azon az úton járunk, hogy nem akarjuk értelmetlen dolgokkal tölteni az időnket – és így az életünket sem. Innen nézve pedig könnyen nézőpontot válthatunk: vajon elképzelhető, hogy a karrieristák legtöbbje számára a munka és a karrier nem az élete értelmét, hanem a mindenben az értelmet és a hasznosságot kereső ember egyik kiteljesedési lehetőségét jelenti?

Olvassa tovább Lippai Roland coach cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben az élet értelmével foglalkozunk. Megjelent a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz különszám is: ebben az érzelmi intelligencia témáját járjuk körül.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!