A denevérek ultrahang segítségével észlelik a zsákmányul szolgáló rovarokat. Azok méretét azonban a fajok többsége nem tudja meghatározni - nem így a nagy patkósorrú (Rhinolophus ferrumequinum), amely képes pontosabban felmérni a zsákmány méretét.

A Tübingeni Egyetem és a seewieseni Max Planck Madártani Intézet kutatói kísérleteik során azt tapaszták, hogy a patkósorrúak mindig úgy viselkedtek, hogy vadászat előtt igyekeztek maximalizálni az energianyereséget, és minimalizálni a ráfordítást - derül ki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent cikkből.

Klemen Koselj és munkatársai laboratóriumi körülmények közt különböző éjjeli lepkéket szimuláltak propellerekkel. A nagy, lassan forgó propeller hasonló visszhangot vert vissza, mint egy nagyméretű lepke, míg a kicsi, gyorsan forgó apró rovart utánozott. Aszerint, hogy melyik propellerhez repültek a denevérek, fonalon lógó lisztkukaccal jutalmazták őket. 

Amennyiben hosszú időközönként észleltek "nagy lepkéket", tehát kevésnek ítélték meg azok számát, a denevérek nem mondtak le az apró zsákmányról - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at). Amikor azonban gyors egymásutánban forgott a nagy propeller a kis lepkék megmenekültek. Miközben ugyanis a kis zsákmánnyal foglalatoskodik a denevér, fennáll a veszély, hogy lemarad a nagy falatról - magyarázta Koselj az állatok döntési mechanizmusát.

kf \ ifgg \ kut