A mágneses rezonanciavizsgálóban fekvő vállalkozó kedvű alanyok nem is gyanítják, hogy közben a másik helységben a kutatók agyszkenner segítségével igyekeznek megfejteni a szándékaikat, a cselekedetek és döntések bekövetkezte előtt. Korábban a kutatók előre tudták jelezni egy-egy fizikai mozgás előtt a cselekedeteket. A berlini Bernstein Idegtudományi Számítási Központ kutatóinak azonban, most először sikerült azonosítani az emberek azon döntéseit, melyek nagy szellemi aktivitás nyomán mennek végbe - jelen esetben ez az összeadást és kivonást jelenti - írta néhány napja a BBC.

Ugyan a megoldás még igencsak kezdeti stádiumban van, de később széles körben alkalmazhatóvá válhat, a bűnözők felkutatásától a repülőtéri beengedő rendszerekig számtalan területen. A módszer természetesen azonnal számos etikai kérdést vet fel, különösen, ha arra gondolunk, hogy hatóságok, munkaadók és kereskedők kezébe kerülhet.

Tanja Steinbach, 21 éves lipcsei diák, aki részt vett a kísérletben, úgy véli, kissé félelmetes volt a MRI-ben, de nem tart komolyabban az új megoldás emberi jogokra gyakorolt hatásától.

„Igen furcsa, de mivel a MRI készülék nélkül nem képesek belelátni az agyamba, különösebben nem aggódom a jövő miatt” – mondja.

A kutatók hosszú ideje kísérleteznek a különböző agyi funkciók MRI készülékekkel történő vizsgálatával, sőt az Egyesült Államokban már hazugságvizsgáló berendezést is alapoztak a módszerre, ennek hatékonysága azonban erősen megosztja az alkalmazott agykutatókat.

Külső szakértők szerint Dr. John-Dylan Haynes a Bernstein Center kutatójának felfedezése áttörést hozhat. „Az a tény, hogy meg tudjuk határozni milyen szándékkal bír egy cselekvés a vizsgált személy az agyában, előremozdítja a szubjektív gondolatok megértését” – mondta Paul Wolpe a University of Pennsylvania pszichiátere.

A kutatásban 2005 júliusa óta összesen 21 ember vett részt. A 71 százalékos találati arány pedig mindössze 20 százalékkal magasabb, mint a véletlenszerű találgatás. Mégis a Lipcsében a Max Planck Intézetben elvégzett kutatás komoly tudományos érdeklődésre tett szert.

„A gondolatok olvasásának korlátait, melyeket eddig abszolútként fogtunk fel, lassan de biztosan kiszélesítjük” – mondja Dr. Todd Braver a Washington University pszichológusa.

Annak „mérésére”, hogy a kísérletben részt vevő alanyok a kivonást vagy az összevonást gondolják helyénvalónak, a kutatók a frontális agykérget scannelték, figyelve mi zajlik ott a választási folyamat során. Ezután azt vizsgálták, mely típushoz melyik benyomás tartozott.

„Amennyiben tudod, mely gondolat-jelzésre vagy kíváncsi, elméletileg meg tudod jósolni, milyen cselekvésre készteti az az alanyt a jövőben” – magyarázza Haynes.

Az agy belsejében lezajló folyamatokat vizsgálták az MRI-vel © AP

Jelenleg az agyi folyamatok olvasása nehézkes és fáradtságos feladat, s nincs rá módszer, hogy a kutatók titokban kifürkészhessék bárkinek a gondolatait, vagy akár csak döntéseit. Haynes vizsgálati módszere amúgy is összesen két lehetőség közti döntés előrejelzésére törekszik, s nem az életben előforduló végtelen számú választási lehetőség figyelésére.

A téma kapcsán etikai kérdéseket felvetők mégis aggódnak, hiszen a kutatók máris képesek nagy biztonsággal eldönteni, az agy mely része milyen gondolatokért és cselekedetekért felelős.

„Ezek a technológiák először kínálnak arra lehetőséget, hogy a gondolataink és érzelmeink gyökereihez férkőzve kutassanak az agyunkban, anélkül hogy ez ellen bármit is tehetnénk” – mondja Dr. Hank Greely a Stanfordi Egyetem bioetikai karának igazgatója.

„Az a jogunk, hogy a saját gondolataink kizárólag a mi privát szféránkra tartozzanak, illetve mi dönthessük el kivel osztjuk meg azokat, komolyan sérülhet a jövőben” - teszi hozzá Greely.

Ezzel ellentétben liberális civilek már 2002-ben felvetették a – Különvélemény című film nyomán -, hogy a gondolatolvasási technológia segítségével, a hatóságok a bűncselekmények elkövetése előtt foganatosíthatnának fellépést a bűnözők (feltételezett bűnelkövetők) ellen.

Mint ahogy azt a hvg.hu is megírta Nagy-Britanniában már jelenleg is épül az a nemzeti DNS adatbázis, melynek segítségével nyomon követhetik az erőszakos cselekményekre hajlamos polgárokat. A kormány azt is felvetette, hogy a bűnözői hajlamokkal bírókat is bezárja a jövőben.

„Komolyan el kell töprengenünk azon, meddig engedhetjük ezen technológiák alkalmazási területét, különben félelmetes fenyegetést jelentenek a jövőben a társadalmakra” – véli Wolpe.

Haynes ellenben az új megoldások hasznos alkalmazási területeire koncentrálna, így olyan készülékek fejlesztésére, melyek agyi jeleket képesek venni s így vezérelhető például a tévé vagy az internet, de kisebb robotok irányítása is megoldhatóvá válhat. Ez azonban akár évtizedekre is lehet ma még.