Sehol nincs magasabban a fahatár, mint a hósapkás mexikói Pico de Orizaba vulkánon, ahol 5 Celsius fokos átlaghőmérsékleten, 4200 méter magasan is jól megvannak a legalább kétméteres fás növények. Ezért választották a NASA amerikai űrkutatási ügynökség kutatói és mexikói biológusok az ország legmagasabb hegyét kísérleti telepnek a Mars-fásítási programhoz.
 
"A fa a bioszféra motorja" - mondta Rafael Navarro-Gonzalez, a mexikóvárosi egyetem kutatója. A Marson a mínusz 55 Celsius fokos átlaghőmérséklet, az alacsony légnyomás és 95 százalékban szén-dioxidból álló légkör mellett nem élne meg egy sem. Ezért a tervek szerint üvegházhatást keltő gázokkal melegítenék a vörös bolygót. A sarki jég nagy része elolvadna és az élet kialakításában kulcsfontosságú tengerek jönnének létre, és fotószintetizáló baktériumokat is telepítenének.
 
"Olyan, mint egy sci-fi, de megvalósítható" - mondta Chris McKay NASA-kutató. Tíz-tizenöt éven belül elindulhatna az első Mars-expedíció és ötven év múlva kezdhetnék is a bolygómelegítést. Öt fokos felszíni átlaghőmérsékleten kezdődne a következő fázis, a fatelepítés. McKay szerint bő száz év múlva beindulhatna a baktériumoknál sokkal hatékonyabb bioszféra-motor, amelyben nagyüzemben termelhetnék a fenyők az oxigént a szén-dioxidból.

Az elvarázsolt bolygóra ezután már beköltözhetnének az első telepesek. A NASA kutatója szerint azonban így sem lenne veszélytelen az élet a Marson. A kozmikus sugárzás miatt például súlyos betegségekhez vezető génmutációk jelentkezhetnek, a csekély gravitáció miatt pedig óriás nagyságúra nőhetnek a Mars lakosai.
 
Az is előfordulhat, hogy a kísérletnek vége szakad, mielőtt igazán elkezdődne. A mesterséges klímaváltozás ugyanis rombolhat is, amihez nincs joga a tudósoknak. Azonnal leállítják a programot, ha az élet nyomaira bukkannak a bolygón. "Az űrkertészkedés nem vet fel erkölcsi dilemmákat, de istent nem játszhatunk" - mondta McKay a Der Spiegel című hamburgi hetilap honlapján megjelent beszámoló szerint.