Ismét meghalt egy ember a számítógépe előtt. Feltehetőleg végkimerültségben, mert napokig nem állt fel a PC mellől. Kérdés, van-e értelme egy ember haláláért az internet okolni, hiszen a felhasználók túlnyomó többsége komolyabb mellékhatások nélkül böngészget a neten. Sajnos a bulvársajtó által keltett pánik megakadályozza, hogy higgadtan álljunk hozzá a kérdéshez. 

Lassan már a nagymamák is megtanulták a leckét: aki sokat internetezik, az minden bizonnyal internetfüggő, ami már majdnem olyan mintha drogozna, aki pedig játszik a számítógépével, pláne, ha first person shooterekkel, az jó esetben a Lipótmezőn végzi (és ez tényleg nagyon optimista hozzáállás Lipótmező jelenlegi helyzetét tekintve) rosszabb esetben a hullaházban, miután lemészárolta iskola/munkatársait, és stílszerűen magával is végzett. 
Nem kívánunk belemerülni a számítógépes játékok és az internet hatását vizsgáló szakmai vitába, de azért felhívnánk a figyelmet arra, hogy abban a szakemberek is általában egyetértenek, hogy az ilyen függőségeket elsősorban nem maguk a felhasznált szoftverek okozzák, hanem a rossz családi légkör, a nehéz gyerekkor, a válási traumák vagy a rossz nevelés és még sorolhatnánk. A játékszenvedély csak egy következmény, és nem akkor kezdődött, amikor a szomszéd kisfiúnál először lövöldözte a szörnyeket a gyermek. Tehát először nézzünk magunkba, és utána kezdjük csak el ostorozni a játékcégeket. 

Valóban a játék a bűnös?

Különösen, hogyha figyelembe vesszük azt, hogy egy lurkó egy játék installálásából – kiváltképp akkor, ha netán nem eredeti a szoftver – 10 perc alatt többet tanul az internet és az operációs rendszerek használatáról, mint egész évben a számtech órán a suliban. Ráadásul, több független tanulmányból is kiderült, hogy az ügyességi játékokkal játszók reakcióideje csökken, az összetettebb döntéshozó folyamatokat pedig a stratégiai játékok fejlesztik kiválóan. A PC-n lévő szoftver csupán egy eszköz, lehet rosszul és jól használni, ez leginkább rajtunk múlik, kár lenne midnenért Bill Gatest hibáztatni. 

Légköri zavarók 
Vannak azonban a PC-nknek olyan tulajdonságai, amelyeket semmi esetre sem tudunk kikerülni, és ha már a sors előreláthatólag egy jó időre a monitor elé ültetette az emberiség tetemes hányadát, jogos, hogy vannak fenntartásaink az ügyben. A legújabb és legkézenfekvőbb kérdés a WiFi. A városban lassan már egyetlen lépést sem tudunk úgy megtenni, hogy ne érjünk egy WiFi router hatósugarába, és ez csak tovább javul/romlik, hiszen a csökkenő ára miatt egyre többen vesznek ilyen szerkezetet, másrészt az új WiFi szabványnak kétszeres a hatósugara. 

Mosolyszünet WiFi ügyben?

A WiFi ügy egy régóta tartó pánikhullám legújabb állomása. Kezdődött a nagyfeszültségű áramvezetékek körüli felhajtással, majd az agyforraló, daganatot okozó mobiltelefonok következtek, és most itt van a gyilkos WiFi. Sajnos még most sem lehet azt állítani, hogy megnyugodhatunk: még mindig nem biztos, hogy a trafó mellett élni leányálom, vagy hogy a mobilokat akár oda is ragaszthatjuk a fejünkre, ha úgy tetszik. Mire kiderül, hogy a mobiloknak vannak-e hosszú távú hatásai, addigra – nekünk legalábbis – már úgyis késő lesz. De az azért kiderülhetne, hogy megöl-e a WiFi avagy sem.  
Az elektromágneses sugárzás vizsgálatával az a baj, hogy tudományos szempontból igencsak ingoványos területről van szó. Az ugyan világos, hogy az ionizáló sug, például a gammasugárzás, nem tesznek túl jót az embernek, de az alacsonyabb frekvenciák elvileg veszélytelenek. A földi sugárzású tévé- és rádióadás, a WiFi, a Bluetooth, de a mobiltelefonok által használt frekvenciasávok is mind bőven a veszélytelen kategóriába tartoznak. A mobiltelefonnal kapcsolatban az volt az egyik közhiedelem, hogy felmelegíti az agyat, mint a mikrosütő, ami a működési elveket tekintve nem is olyan nagy hülyeség, de azon a teljesítményen, amelyen a mobil működik, a jelenség elhanyagolható. Egy mobil pedig jóval erősebb mint egy WiFi router. 
Létezik azonban egy ennél is misztikusabb veszély is. Mivel az emberi agy is elektromágneses jelekkel működik, méghozzá egy igen összetett rendszerben, félő, hogy a beérkező WiFi vagy mobiljel zavart okozhat. A nagyteljesítményű mobiltelefon-átjátszók mellett lakók többször számoltak be alvászavarról, megmagyarázhatatlan kimerültségről. Sajnos azonban a technikával szemben szkeptikus orvosok sem tudták megtalálni a közvetlen kapcsot a sugárzás és a tapasztalt problémák között, egyelőre úgy állunk, hogy vannak, akik érzékenyek az ilyesmire, de hogy miért pont ők, és a többiek miért nem, azt nem tudni. 
Tavaly Angliában nagy felzúdulást keltett, hogy egy kormányzati tanácsadó azt állította, komolyan meg kell fontolni, biztonságos-e az iskolákba WiFit telepíteni; és mivel a középiskolák túlnyomó többségében már volt ilyen, érthetően nagy volt a felzúdulás. A vizsgálatok azonban nem találtak semmilyen konkrét veszélyt, csak azt állították, hogy a fiatal szervezet számára aggályosak lehetnek a WiFi-jelek. Nyilván azért fogalmaztak így, hogy elhárítsák a felelősséget. Az egyetlen komoly konklúzió az volt, hogy a gyerekek lehetőleg ne használják a laptopot az ölükben, mert az szintén veszélyes lehet. 
Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy már most is a WiFi-nél jóval erősebb elektromágneses jelek tengerében élünk, a WLAN már nem igazán oszt-vagy szoroz, ha a hullámok veszélyesek, akkor a mobilunk előbb fog kinyírni minket, az biztos. Az angol példából látszik, hogy gondolkodni mindezen tulajdonképpen eső után köpönyeg, mi magyarok is tele vagyunk már WiFivel, és senkinek esze ágában sincs kikapcsolnia az adóját, amíg tényleg meg nem hal a szomszéd. 

Forró laptopok 
A laptopok egyik legnagyobb problémája a melegedés, amiből többféle veszélyhelyzet származhat: drága gépünk felrobban vagy csak megéget. Nézzük a rosszabb esetet, ha felrobban. Ilyesmi a Dell laptopokkal fordult elő tavaly, nem is egyszer, lángra kaptak, elfüstöltek, elolvadtak, miegymás. Később más márkák is csatlakoztak a tűzijátékhoz, s megesett ilyesmi például a Sony, a Lenovo, de az Apple modelljeivel is. Hamar kiderült, hogy a Sony által gyártott akkumulátorokkal volt a baj, és mivel ezekből szinte mindegyik nagy gyártó rendelt, minden idők legnagyobb akku-visszahívási programja kezdődött meg. A dolognak – ezúttal a szó szoros értelmében - nagyobb volt a füstje, mint a lángja, ugyanis a hibára igen kicsi volt az esély, és senki sem sérült meg. Egy tréfás kedvű újságíró ki is számolta, hogy arra, hogy felrobbanjon a szóban forgó hibás aksival ellátott gép, kisebb az esély, minthogy belehaljunk abba, hogy leesünk az ágyunkról (az ágyról leesési halandóság oddsa amerikai adatokra levetítve jött ki). 

Égő laptop

A pánik mindenesetre kitört, és a hihetetlen akksi-kereslettel végül is a konkurens akkumulátorgyártók jártak nagyon jól. Core2 ide, vagy oda, a notebookok azonban továbbra is melegszenek, így nem árt egy-két dologra odafigyelni, ha nem akarunk égési sérüléseket szerezni. A neten kering egy kép, amelyen egy nő égett karja látszik, amiért állítólag a hölgy MacBook Prója a felelős. A MacBook Pro gépek - különösen azok első szállítmányai - hajlamosak melegedni, és ha nem szeretnénk, hogy megégessenek vagy tönkremenjenek, nem árt őket egyenletes, kemény felületre helyezni, ugyanis normális szellőzés esetén az ilyen bajok elkerülhetők. 
A melegedő laptopok egy régi klasszikus pánik újjáéledésére is okot adtak, miszerint a szűk nadrágban járó férfiak impotensek lesznek. Ennek az volna az oka, hogy a pászentos nadrág által összeszorított testrészben nem megfelelő hőmérsékleten vannak az ondósejtek, és így nem válnak termékennyé. Ugyanígy a melegítő hatású laptopot sem célszerű a férfiaknak az ölükben hordani, mert hiába a sok munka, nem lesz, aki továbbvigye a családi vállalkozást. 

Gyilkos lézer 
A nagy irodákban dolgozóknak is akad aggódnivalójuk, hiszen egy ausztrál elemzés szerint a lézernyomtatókból kiszabaduló mikrorészecskék a dohányzáshoz hasonló módon rombolhatják a tüdőnket. A felfedezést publikáló intézet egy tesztet is készített, s cégeket is megnevezett. Az érintettek természetesen tagadják a vádakat, de egyvalamiben mindenki egyetért: a jelenség megismeréséhez további vizsgálatokra lesz szükség. 

Nem csak egerekre veszélyes

Jó hírek 
Még mielőtt kidobnánk a PC-t az ablakon és elköltöznénk Alaszkába, azért örvendezhetünk is egy kicsit, ugyanis az egészen biztos, hogy a szemünk jól járt a számítástechnika fejlődésével. A TFT monitorok összehasonlíthatatlanul jobbak a szemünknek, mint katódsugárcsöves elődeik. Az állandó, lapos, egyre nagyobb és szebb kép igazi felüdülés a már-már gömbalakú, 50-60 Hz-en vibráló rettenetek után, amelyek előtt hosszú évig kellett szenvednie sokmillió embernek.
A számítógépek ergonómiája is sokat fejlődött, a mai dolgozónak már sokkal kényelmesebb gépek állnak a rendelkezésére, és számos olyan honlap is létezik, amelyik segít abban, hogy elkerüljük a helytelen üléshelyzetből és kéztartásból adódó hátfájást vagy ínhüvelygyulladást, ami sokaknak korábban az állásuk és hivatásuk feladását is jelenthette.