A gerincvelősérülések során akadályok kerülnek azon üzenetek elé, amiket az agy küld a mozgásért felelős idegsejteknek. Dr. Michael Sofroniew, a tanulmány írója és a UCLA egyik neurobiológusa szerint a központi idegrendszer képes újrarendezni önmagát és új idegpályákat kialakítani úgy, hogy visszaálljon a mozgáshoz szükséges sejtkommunikáció. Ez új megoldást jelenthet azon körülbelül egymilliós amerikai klientúra számára, akik traumatikus gerincvelőbántalmaktól szenvednek.

"Képzeljük el főútként az agy és az alsó gerincvelő közti hosszú idegpályákat", nyilatkozta Sofroniew. "Amikor baleset történik, a sofőrök kerülőutakra hajtanak, amiken lassabban is lehet haladni, sokszor körülményesebben is, de legalább a célhoz eljutnak. Valami hasonlót láttunk a kutatásainkban is. Amikor a gerincvelősérülés blokkolja az agyból érkező jeleket, bizonyos körülmények között az üzenetek megkerülik az akadályokat, az üzenet pedig rövidebb idegi kapcsolatok egy sorozatán keresztül jut el az agytól a lábakat mozgató idegsejtekig."

Sofroniew és társai egerekkel végeztek kísérleteket, gerincvelejük két oldalán a pályák felét különböző helyeken leblokkolták, szabadon hagyva a gerincvelő közepét, itt található meg ugyanis a rövidebb idegpályák szövedéke, ezeken belül tudnak az üzenetek alternatív utakon célbajutni. Az egerek legtöbbje nyolc héten belül visszanyerte mozgási képességét, igaz lassabban és kevésbé magabiztosan tudtak mozogni. Amikor a gerincvelő közepén futó rövid pályákat blokkolták le, a mozgási képességek újra eltűntek, ezzel bizonyítva azt, hogy új idegpályáknak volt köszönhető a mozgás.

A felfedezés előrelépést jelent az orvosi egyetemeken tanítottakhoz képest, miszerint az agy és a gerincvelő nem képes adaptálódni az esetleges sérülésekhez. A kutatócsoport következő lépése az lesz, hogy megtanulják, hogyan kell új idegsejteket növeszteni a gerincvelőben és ezekből hogyan lehet új pályákat összekapcsolni, valamint hogyan lehet rávenni az agyat arra, hogy működésre bírja ezeket.