Míg az az Ernst & Young által kezdeményezett globális nemzetközi felmérésre 2007. májusa és augusztusa között került sor, addig a több mint 50 hazai vállalat informatikai és biztonsági vezetőjét ez év februárja és áprilisa között faggatták.
A felmérés értékelése során kiderült, hogy a hatékony informatikai platform és az üzleti teljesítmény kapcsolatának növelése egyre kritikusabb célkitűzéssé válik és a vezetés információbiztonsággal kapcsolatos tudatossága növekszik. Ennek ellenére továbbra is a legtöbb információbiztonsági vezető csak nehezen tudja területét az üzleti folyamatok fontos részévé emelni, mert az információbiztonság nem áll szoros kapcsolatban a vállalatvezetéssel, illetve nem képezi a stratégiai döntéshozatal szerves elemét. 

A kommunikáció és így az együttműködés hiánya jelentős probléma hazánkban is. A magyar eredmények szerint a válaszadók több mint 20 százaléka nyilatkozik úgy, hogy az igazgatótanácsnak nagyon ritkán, szinte soha nem jelentenek az informatikai biztonságot érintő kérdésekről. Ráadásul Magyarországon a vállalatok mintegy felénél – szinte csak a nagyvállalatok körében – van hivatalosan kinevezett informatikai biztonsági vezető. Ez jóval kevesebb, mint a világ többi részén, ahol a megkérdezettek 87 százalékánál létezik ilyen pozíció. Bizonyos munkák kiszervezése és harmadik fél bevonása egyre inkább elterjed úgy itthon, mint a külföldi piacokon egyaránt. Ennek oka a szakképzett munkaerő (51% hazánkban), és a költségvetés hiánya (46% hazánkban), hiszen a válaszadók többségénél (80%) az IT biztonságra szánt összeg az informatikai büdzsé 10 százalékát sem éri el.

A nemzetközi válaszadók szerint a vállalati kockázatkezelésbe való integrációt leginkább a jogszabályoknak való megfelelés (36%) segíti és viszi előre. Itthon viszont többnyire a vezetők igényei (47%) a meghatározóak. Ugyanez a trend érvényesül az információbiztonság mozgatórugóinál is. Míg más országokból egybehangzóan a szabályozási háttér került ki győztesen, addig itthon az adatvédelem, -biztonság (29%) és az üzleti célok elérése (29%) kapta a főszerepet. Az eltérés oka pedig az, hogy a hazai törvénykezés, a külföldi gyakorlathoz képest, még meglehetősen alulszabályozott.