"A vörös fény jelzi, hogy valami nem stimmel a vízminőséggel" - mondta Zvi Dubinszki, az izraeli Bar Ilan Egyetem hidrobiológusa. Magyarázata szerint az alga az első növény, amelyet érint a vízminőség változása.

Annak ellenére, hogy bolygónk nagy részét víz borítja, a Föld lakosságának 44 százaléka szenved a vízhiánytól. A jövőben ez a szám várhatóan növekszik a globális felmelegedésnek és a lakosság növekvő létszámának köszönhetően.

Ahogy világszerte csökkennek a vízkészletek, úgy terjedhet az "algaalapú" vizsgálati módszer, amelynek segítségével olcsóbban, pontosabban és gyorsabban lehet tesztelni a vízminőséget, mint a jelenleg alkalmazott metódusokkal - hangsúlyozta Zvi Dubinszki.

A módszer lényege az algákban végbemenő fotoszintézis mérése - e folyamat révén a növény a fényt az életműködéséhez szükséges energiává alakítja át, s eközben oxigént termel.

Az izraeli kutató módszerét azért könnyű alkalmazni, mivel bolygónk természetes vizeiben bőséggel szaporodik az alga, amely biztosítja a légkörben jelenlévő oxigén túlnyomó részét.

A mérőmódszer lézersugárral stimulálja a vízmintákban lévő algákban a fotoszintézist. Ugyanakkor a lézer által kibocsátott hő nem teljes egészében használódik fel: az alga állapotától és a fotoszintézis mértékétől függően egy része visszaverődik a vízbe, hanghullámokat keltve.

Egy speciális víz alatti mikrofon segítségével a kutatók képesek elemezni a hanghullámok erejét és ezáltal diagnosztizálni az algák "egészségi állapotát" és a víz minőségét.

"Az algáknak, amelyek az elhasznált elemek és festékgyárak okozta ólommérgezésben szenvednek, más a hangja, mint azoké, amelyeket vashiány gyötör, vagy esetleg valamilyen más toxikus anyaggal kerültek érintkezésbe" - hangsúlyozta Julia Pinkaszov kutató. 

Magyarázata szerint az algák fotoszintézisének tesztelése révén sokkal pontosabban és egyszerűbben lehet megállapítani a vízszennyezés mértékét, mint a jelenleg e célra alkalmazott vegyi, vagy radiokarbonos eljárásokkal.

Zvi Dubinszki szerint amennyiben sikerül biztosítani a szükséges pénzeszközöket, a készülék két éven belül kereskedelmi forgalomba kerülhet. Az izraeli kutatók eredményeikről több tudományos folyóiratban is beszámoltak, legutóbb a Hydrobiologia című szaklapban.