A felfedezést a Nature Structure and Molecular Biology biológiai szaklap eheti számában publikálta Vicki Lundblad biológiaprofesszor és társai. A kutatók egy olyan Est3 nevű fehérjét fedeztek fel az élesztőben, amely felelős a telomérek méretéért. Ha ezek hossza az emberi szervezetben megfelelően, ideálisan hosszú, akkor a sejtosztódás rendben zajlik, míg ha méretük az életkor növekedésével egyre csökken, egyre több sejthiba keletkezik, ami több betegséghez is vezet. Logikusan következik ebből a gondolat: ha a proteint megfelelően tudjuk manipulálni, akkor közelebb kerülhetünk a meghosszabbított, egészségben teljes élethez.

Lundbladék megfigyelései szerint az Est3 képes hosszan tartani a teloméreket az élesztősejtek osztódásakor. A telomérekben egy telomeráz nevű enzim található, az Est3 jelenléte miatt pedig extra mennyiségű telomeráz kerül az újonnan osztódott kromoszómák végére. A telomeráz miatt így hosszabb telomérek épülnek ki, a sejtek pedig fiatalabbak maradnak. Az Est3 fehérje igazi érdekessége azonban abban rejlik, hogy bár csak az élesztőben található, van egy emlősökben is megtalálható, hozzá hasonló működésű analógja, a TPP1 jelzésű fehérje. Ha a kutatóknak sikerül kumutatniuk, hogy a TPP1 is képes hosszan tartani a teloméreket, beindulhat a komolyabb kutatás a hosszabb sejtélet (és a meghosszabbított emberi élet) témakörében.

A módszer sikeres működéséhez jelentős elméleti problémákat kell leküzdeni, a telomerázok nem megfelelő mennyisége ugyanis súlyos elváltozásokhoz vezethet a szervezetben. A telomerázok alulműködése idő előtti sejthalált okoz, ez pedig több időskori betegséghez vezet, míg túlműködésük kontrollálhatatlan sejtosztódáshoz vezet, ami rákot okozhat az emberben.