2009: jelentős évfordulók

Február 12-én üljük Charles Darwin születésének 200. évfordulóját, novemberben pedig 150 éve lesz annak, hogy publikálta A fajok eredete című fő munkáját. Nem csoda, hogy 2009 a nemzetközi csillagászati év is, hiszen idén lesz a 400. évfordulója annak, hogy Galilei bemutatta első távcsövét. Július 20-án pedig azt ünnepelhetjük, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin a Holdra léptek.

2009 jelentős év lesz az űrkutatás szempontjából, állítja többek között a Telegraph és a Popular Science tudományos körképe. Egy 2007 márciusában aláírt egyezmény szerint a kínai és az orosz űrügynökségek egymást segítve indítanak szondákat a Marsra: az orosz Phobos-Grunt és a kínai Yinghuo-1 a tervek szerint együtt indul az űrbe Bajkonurból. A kutatószondák 2010 augusztusa és szeptembere között válnak szét: a Yinghuo-1 Mars-körüli pályára állva vizsgálja majd a bolygó légkörét és mágneses mezejét, míg az orosz szonda a vörös bolygó legnagyobb holdjáról, a Phobosról gyűjt talajmintákat, miközben több feladatot is ellát: nemcsak az élet nyomait kutatja, hanem egyes légköri vizsgálatokat is végez. Várhatóan a nyári hónapokban számolhatunk be hosszabban a KLVS-1-ről (Korean Launch Vehicle System), Dél-Korea első űrmissziójáról.

Március 6-án indítja az űrbe a NASA a Kepler szondát, ami azt vizsgálja: az űr lakható zónájában (abban a régióban, ahol kialakulhat a Földhöz hasonló élet) hány Föld-méretű és annál nagyobb bolygó van, ezek milyen alakú és méretű pályán keringenek, illetve mekkora a méretük, tömegük, illetve sűrűségük. Az április 24-én startoló Hold-vizsgáló szonda, az LRO az amerikai űrprogram részeként egy kisebb szondát, az LCROSS-t is szállítja. Az LCROSS négy nagysebességű, közel 9 ezer km/h sebességű becsapódást produkál a Hold déli sarkán elterülő, állandóan árnyékban lévő területen (ezeket az amatőr csillagászok is láthatják): mindezzel azt akarja az ügynökség kideríteni: található-e víz a Holdon.

VSS Enterprise: hamarosan az űrben © Virgin Galactic

Májusban kerül sor a Hubble űrteleszkóp utolsó javítására is: az űrhajósok öt űrséta alkalmával helyeznek el két új és javítanak ki két meghibásodott modult. A távcső ezek után várhatóan még öt évig képes képeket továbbítani távolabbi galaxisokról, már ultraibolya és infravörös spektrumban is.

Az ESA európai űrügynökség tavasszal lövi az űrbe a Herschelt és a Planckot. A Herschel a világ legnagyobb, 3,5 méteres lencséjű űrtávcsöve, amely a galaxisok és csillagok kialakulását, a Naprendszerben lévő bolygó-, üstökös- és hold-légkörök kémiai felépítését vizsgálja, a Planck pedig a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás legérzékenyebb műszere.

Solar Impulse: csak nappal

Idén indul tesztutakra a Solar Impulse napkollektoros repülőgép, amivel Bertrand Piccard öt nap alatt akarja megkerülni a Földet.

Nem csupán az ügynökségi missziókra kellene figyelnünk, javasolja Roger Highfield, a New Scientist szerkesztője. Szerinte az igazi áttörés inkább a Virgin Galactic részéről várható: a cég ugyanis idén végzi szub-orbitális tesztrepülését a VSS Enterprise űrhajóval. Ha a tesztek sikerrel járnak, 2010-től már foglalhatunk jegyeket is az űrhajóra: a tervek szerint egy helyfoglalás 220 ezer dollárba kerül.

Ami a földfelszínnel kapcsolatos bejelentéseket illeti, a legjobban várt időpont vélhetően a genfi Large Hadron Collider részecskegyorsító újraindításához kapcsolódik, egyelőre csak azt tudjuk, aktivitásra a nyári hónapok előtt nem számíthatunk. Amerikában jelentős időpont február 17, ez ugyanis a digitális televízióra átállás határideje, a kontinens spektruma várhatóan "meg is könnyebbül", a levegőben csupán a telekommunikációs sugárzás és a vezeték néküli internetes kommunikáció marad.

Koppenhága: új klímaterv

Decemberben rendezik meg Koppenhágában az utolsó olyan kormányszintű klímaügyi találkozót. amely a 2012-ben lejáró kiotói megállapdást felváltó új környezetvédelmi egyezménnyel kapcsolatos.

Várhatóan 2009 első felében érkezik a lipcsei Max Planck intézetből az a genetikai kód, amelyet egy 45 ezer évvel ezelőtt élt horvát neandervölgyi maradványaiból fejt vissza Svante Pääbo archeológus, a tudományos élet azonban még ennél is jobban várja a híreket Craig Venter marylandi laborjából. A "géntérkép atyjaként" ismert tudós ugyanis jelenleg az első mesterségesen létrehozott életforma megalkotásán dolgozik: míg több forrás arról képzeleg, hogy az ilyen mesterségesen megtervezett "lények" akár a széndioxidot is kiszivattyúzhatnák a levegőből, a felhasználási módoknak igazából csak képzeletünk szabhat határt. A brit Royal Institution kutatóintézet igazgatója, Baroness Greenfield szerint idén a neurodegeneráció terén számíthatunk előrelépésekre, jobb gyógymódokat találhatunk vélhetően az Alzheimer- és Parkinson-kórokra is.

A kiotói egyezménnyel, valamint energiahatékonysággal és zöld technológiákkal kapcsolatban cikksorozatunk második részéből tudhat meg többet: az előrejelzések szerint idén egyszerűsödésre és spórolásra kell számítanunk: a kormányok várhatóan az új koppenhágai protokoll életbelépéséig nem tesznek számottevő lépéseket a klímaváltozást érintő tervek megvalósításában. A figyelem középpontjában várhatóan a hibridek és az elektromos autók lesznek, az idei évben pedig több autóipari bejelentésre is számíthatunk.

Júliusban például a Hyundai mutatja be az első olyan autót, amelyben újratölthető lítium-polimer akkumulátor található: az Elantra LPI hibrid elektromos jármű (HEV) fenntartása 40 százalékkal lesz olcsóbb, valamint 90 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint benzinmotoros változata, más források szerint hasonló HEV-eket várhatunk a Subaru és a Mitsubishi tervezőitől is.