A University of Edinburgh kutatása szerint hétből egy tudós tapasztalt már olyat, hogy valamelyik kollégája komoly vétséget követett el az elfogadható szakmai normák ellen, az eredmények meghamisításával – írja a Times Online. A válaszadók 46 százaléka már találkozott olyan kollégával, aki „megkérdőjelezhető módszerekhez” folyamodott, mint például a kutatási adatok szelektív bemutatása, illetve a tanulmányok eredményeinek megváltoztatása, pályázati támogatások elnyerése érdekében. Amikor a tudósokat saját viselkedésükről kérdezték, csupán 2 százalék ismerte be, hogy meghamisította az adatokat.

Daniele Fanelli, a tanulmány készítője szerint a nagy vihart kavart dél-koreai Hwang Woo-Suk esetéhez – melynek során egy őssejtkutatás eredményeit változtatta meg a kutató – hasonló csalások jóval gyakoribbak, mint ahogy azt a közvélemény feltételezi.

„Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a megismert csalások csak a jéghegy csúcsát jelentik, s rengeteg esetre soha nem derül fény” – fejtette ki a szakember.

Az eredetileg a PLoS One című szaklapban megjelent kutatás 21, 1986 és 2005 között történt tudományos csalás elemzésével készült. Az eredmények olyan képet vázolnak fel a tudomány világáról, ahol az őszintétlenség és a félrevezetés igen elterjedt.

A tanulmány készítése során a megkérdezett a saját, illetve a kollégák módszereiről kérdezték a tudósokat. A félrevezetést két kategóriára osztották: a kitalált adatok alkalmazására, illetve a kisebb mértékű csalásokra, amelyeket „megkérdőjelezhető gyakorlatnak” neveztek. Ez utóbbiak közé olyanok tartoztak, mint a számszerű adatok megadása „érzés alapján”, illetve a korábbi kutatási eredményeknek ellentmondó információk nyilvánosságra hozása.

A saját, illetve a mások csalásai között mutatkozó jelentős eltérés Fanelli szerint abból fakad, hogy a megkérdezettek aggódtak a névtelenség miatt. „Bárki, aki valaha meghamisított már kutatási adatokat, mindenféle garancia ellenére ódzkodik a vallomástételtől” – tette hozzá.

Az eredményként kapott 2 százalék, bár magasabb, mint a legtöbb korábbi becslés, még mindig konzervatívnak tekinthető. Egy másik magyarázat szerint az emberek önmagukat szeretik erkölcsösebbként beállítani, mint másokat. Ez annyit jelent, hogy mások viselkedését egyszerűbben megkérdőjelezik, mint saját magukét.

A tanulmány készítésekor különféle területeken dolgozó tudósokat vizsgáltak, s az eredmény szerint a félrevezetés és hamis információk alkalmazása jóval gyakrabban fordul elő az orvosi, gyógyszerészeti területen, ami arra enged következtetni, hogy a várható haszon is vezérli a megkérdőjelezhető módszerekkel élő szakembereket.