Gőzerővel folyik a széles közvélemény megdolgozása is, amióta áprilisban elvi egyetértését fejezte ki az Országgyűlés, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. területén új blokkok épüljenek, bár az előkészületek még legalább öt évet vesznek igénybe, és további hét évig tarthat az építkezés. A működő négy blokk mellé telepíthető új egységek a piacon kínált típusok ismeretében 1000-1600 megawattosak lehetnek, az MVM tanulmánya szerint a nagyobból egyre, a kisebből kettőre lenne szükség – utóbbi esetben hűtőtornyot is kellene építeni. Szakmai becslések szerint ezer megawattonként 3 milliárd euróra tehetők a költségek, összesen tehát legfeljebb 6 milliárd eurós kiadás várható. A mellbevágó összeg nem is olyan magas, legalábbis a GKI Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. legfrissebb tanulmánya szerint.

Az atomerőművek építése drága ugyan, a fajlagos, kilowattóránkénti áramköltség mégis ezekben a legolcsóbb. Az atomerőművek egyes adatok szerint ráadásul tizedannyira járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, mint például a szélgépek, a vízerőművek vagy a bioüzemanyagok. A szén- és az olajerőművek pedig több mint hússzoros, a lignit- és a földgázerőművek több mint harmincszoros kibocsátást produkálnak egységnyi hőtermelésre vetítve. A fentiekhez hasonló érvekkel megpuhított közvélemény a felmérések szerint mindinkább kész együtt élni az atomenergiával.
 
Részletek a legfrissebb HVG-ben.