A Guardian értesülései szerint az iparág szereplői évi mintegy 57 millió fontot fizetnek a Civil Nuclear Constabulary (CNC, Polgári Nukleáris Rendőrség) szervezet fenntartásáért. A költségvetést azok a cégek állják, amelyek a szigetország 17 atomerőművét üzemeltetik, többek között Sellafiledben, Dungenessben és Dounreay-ben. Az összeg egyharmadát a sellafieldi üzemet karbantartó magánkonzorcium fizeti, ötödét pedig a francia EDF birtokában lévő British Energy vállalja magára.

A napilap szerint júniusban az EDF biztonsági főnöke arra panaszkodott, hogy a szervezet túlzott költekezésbe bonyolódott „anélkül, hogy időben eljuttatták volna hozzánk ennek indoklását”.

A CNC tagjai egyébként kábítófegyverekkel és nagy erejű lőfegyverekkel vannak felfegyverezve, erre az elmúlt három évben csaknem 1,4 millió fontot költöttek. Feladataik közé tartozik az atomerőművek körüli járőrözés, s a létesítmények három mérföldes körzetében joguk van eljárni. Jogosultságaik megegyeznek a brit rendőrökével, például bárkit megállíthatnak, átkutathatnak és ha szükségesnek látják, le is tartóztathatják.

A CNC-t felügyelő szervezetet egyébként szintén az atomenergia-ipar pénzeli. A felügyelőbizottság nyolc tagjából négy szintén az iparágból érkezik, a többiek pedig jellemzően volt rendőrtisztek. A Guardian szerint várható a szervezet kibővítése, mivel a brit kormány további atomerőműveket építene, s ez valószínűleg tüntetésekkel jár majd.

A sellafieldi atomerőművet üzemeltető konzorcium a CNC egyik legnagyobb támogatója © AP

„Nyilvánvaló aggályaink vannak egy felfegyverzett rendőrségi szervezettel szemben, amely olyan iparágtól függ, ami kétségbesetten szeretne további reaktorokat építeni Nagy-Britanniában” – nyilatkozta a lapnak Ben Ayliffe, a Greenpeace atomenergia-ellenes kampányának feje. „Ugyanez az iparág bizonyára örömmel látná, ha a saját rendőrsége minden erejével fellépne az atomenergiát ellenző békés tüntetők ellen.”

John Sampson, a CNC helyettes vezetője úgy fogalmazott, a szervezet törvényi szabályozásoknak köszönhetően független az iparágtól, működését pedig a „hagyományos” rendőri szervek felügyelik. A megfigyelési akcióikat például csak akkor hajthatják végre, ha kapnak rá megfelelő felhatalmazást. A helyettes hozzátette: „nem lenne túl bölcs, ha bármelyik atomenergiában érdekelt vállalat nyomást gyakorolna a testületre”.

Hivatalosan a szervezet feladata a polgári nukleáris létesítmények, illetve a szárazföldön vagy tengeren szállított radioaktív anyagok védelme. A CNC emellett tanácsadóként is funkcionál az iparág számára, a biztonsági kérdéseket illetően. A szervezet tagjait felhatalmazhatják arra, hogy beépüljenek különböző szervezetekbe és titkos nyomozást végezzenek a 2000-ben elfogadott Regulation of Investigatory Powers Act (RIPA) törvény alapján. Emellett kommunikációs adatokat – telefonszámokat, email-címeket – is begyűjthetnek.

„A szervezet stratégiai célja a terrorfenyegetések és a polgári aggodalmak kezelése” – magyarázta Sir Christopher Rose, a CNC jogosítványainak jogszerű felhasználását ellenőrző felügyelőbizottság tagja. „Ebbe beleértendőek a demonstrációk, tüntetések, illetve a nukleáris létesítmények elleni bűncselekmények.”

A CNC nem hozza nyilvánosságra a tüntetőkkel kapcsolatos titkos akcióinak részleteit, azonban a Guardian szerint az elmúlt években egyre több adatot gyűjtöttek be. Sampson szerint az adatgyűjtés főként a terrorcselekmények megakadályozására fókuszált.

A napilap úgy tudja, hogy 2007 óta a CNC egyik vezetője, Richard Thompson korábban az MI6 titkosszolgálat tagja volt. Rose szerint „Thompsonnak széleskörű ismeretei vannak a hírszerzésről, de nincs rendőrségi múltja.”