A hvg.hu pár nappal ezelőtt, december 10-én beszámolt arról, hogy sikertelenségbe fulladt a Bulava rakéta kilövési tesztje. A rakétát a K-208 Dimitrij Donszkoj tengeralattjáróról lőtték fel. Az orosz Vedomosztyi üzleti napilap szerint a rakéta eddigi tizenhárom tesztjéből ez volt a kilencedik sikertelen próbálkozás.

A rakétakísérletek kudarca miatt elhalasztják Oroszországban a Bulava (Buzogány) interkontinentális rakéták hordozására szánt negyedik Borej osztályú tengeralattjáró megépítését, de ez nem jelenti a projekt leállítását - közölte szerdán egy orosz lap, a Kommerszant. A védelmi minisztériumra - nem hivatalosan - hivatkozva azt írta az újság, hogy a munka december 22-re tervezett kezdetét elhalasztották, de az újabb dátumot még e héten bejelentik.

A minisztérium szóvivője még egyértelműbben nyilatkozott: a Bulavák hordozására szánt cirkáló tengeralattjárók építése folytatódik. Az első ilyen, a Jurij Dolgorukij már elkészült, és jelenleg kísérleti utakat tesz. (A Borej osztályú tengeralattjárókat hívják egyébként összefoglalóan Dolgorukijnak is egyes források.) A második ilyen tengeralattjáró építését 2004-ben kezdték meg, a harmadikat 2006 márciusában kezdték meg.

A Kreml szégyene?

A 37 tonnás, 12 méteres Bulava rakétát az öregedő fegyverarzenál fiatalítására tervezték, de a szakforrások egyre szkeptikusabban emlegetik, egyesek finomkodás nélkül a Kreml szégyenének tartják. Azóta orosz hivatalos közlések szerint a harmadik rakétafokozat gyújtása nem működött. Ezzel együtt eddig 12 kísérlet közül hetet nyilvánítottak sikertelennek, további hármat pedig részlegesen sikeresnek - szintén hivatalosan.

Vélhetően ez a december 10-ei eset volt a magyarázata az észak-norvég Tromsö városka felett feltűnt különleges, spirál alakú fényjelenségnek, amely a fenti videóban is megtekinthető. A település lakói azt állították, hogy egy fényes tárgyat láttak elhaladni, amely úgy pörgött, hogy közben egy fényes spirált húzott az égre. A megkérdezett légiirányítók szerint a jelenség körülbelül két percig tartott, amely túl hosszú ahhoz, hogy csillagászati eseményről legyen szó, valamint maga a jelenség semmilyen eddig látott sarki fényhez nem hasonlít.

A mostani kudarc okát kormánybizottság vizsgálja, ennek engedélyétől függnek a következő kísérletek, és a Kommerszant hadiipari forrásokból származó értesülése szerint a kísérletek folytatásával szorosan összefügg a negyedik Borej osztályú tengeralattjáró építésének megkezdése. A Borej-projektet a nyolcvanas években dolgozták ki, az első, a Jurij Dologorukij építése 1996-ban kezdődött meg, és a hajót tavaly februárban bocsátották vízre.

Három rakétatípus

A 107 fős legénységet igénylő Borejek vízkiszorítása egyes források szerint 17, mások szerint 24 ezer tonna, hosszuk 170 méter, szélességük 13,5 méter, víz alatti sebessége 29 tengeri csomó. Atomhajtóművének teljesítménye 40-50 ezer lóerő. Fegyverzete 16 - egyes források szerint a korszerűbb változatnál 20 Bulava (Buzogány) típusú rakéta és hat torpedó lesz.

A tengeri indítású Bulava-30 rakétát - nemzetközi szerződésekben RSZM-56 jelzéssel szerepel, a NATO által használt elnevezése SS-NX-30 -, a haditengerészeti hadászati nukleáris erők alapjának szánják. Egyes források szerint összesen 6, mások szerint 10 darab egyéni rávezetésű, egyenként 150 kilotonnás nukleáris töltet célba juttatására alkalmas, hatósugara 8000 kilométer, tömege 36 tonna.

A júliusban végrehajtott sikertelen kísérlet után lemondott tisztségéről a Bulava tervezésén a kilencvenes évek közepe óta dolgozó intézet vezetője, de továbbra is ő a program főkonstruktőre.

A Bulava nem az első rakétatípus, amelyet a Dolgorukij/Borej osztályú tengeralattjárók számára terveznek, és lehet, hogy nem is az utolsó. A Bulavák előtt az úgynevezett Bank rakétákkal kísérleteztek sikertelenül a tervezők, aztán a Bulava miatt módosították magát a tengeralattjárót is. Most viszont már egyes hírek arról szólnak, hogy talán egy harmadik rakétatípusra lesz szükség, az úgynevezett Szinevákra, amelyek már használatosak a Delta IV osztályú tengeralattjárókon.