Amerikai antropológusok összesen 258, tizenöt évesnél idősebb inka csontvázát vizsgálták meg, akik két, néhány éve feltárt temetőben aludták örök álmukat. A kutatások eredményeit az American Journal of Physical Anthropology című szaklapban hozták nyilvánosságra. Az egyik temetőben a holttesteket a jelek szerint sietősen temették el a sekély sírgödrökben. Az itt feltárt 120 halott negyedének csontvázán fedeztek fel fej- és törzssérüléseket. A sebesülések a halál pillanatában keletkeztek, ugyanis teljes mértékben hiányoztak a csont gyógyulására utaló jelek.

Steve Wernke, a nashville-i Vanderbilt Egyetem régésze megdöbbentőnek nevezte azt a kegyetlenséget, amellyel kivégezték az áldozatokat. Némelyek koponyáját egyszerűen szétzúzták, mások fején szúrt sebek látszanak, s akad olyan áldozat, akinek lőfegyverrel lőtték át a fejét. Egy férfikoponyán két lyuk látható, amelyek körül sugárirányú törésvonalak láthatók - ilyen sebesüléseket a korai lőfegyverek okoztak, amelyek alacsony sebességgel lőtték ki a golyót. Egy másik férfiáldozat tarkóján három apró derékszögű nyílás látható - ilyeneket a középkori, acéltüskékkel ellátott fegyverek okozták. 

A tudósok meggyőződése szerint a temetőben nyugvók az inkák 1563-ban kitört spanyolellenes felkelésének résztvevői lehettek. Családtagjaik temethették el sietve az áldozatokat. "A kivégzések brutalitása nemcsak a felkelők megbüntetését, hanem az élők megfélemlítését is célozta" - vélekedett Steve Wernke. A kutatók meglepetésére viszont nem sikerült a csontvázakon felfedezni kard által okozott vágott sebeket, holott a XVI. századi spanyol iratok a kardot említik a legelterjedtebb katonai fegyverként.

A vizsgálatokat irányító Melissa Murphy, a Wyomingi Egyetem antropológusa szerint ez azzal magyarázható, hogy Francisco Pizarro seregében jócskán akadtak szerencselovagok, akik nemigen értettek a kardforgatáshoz. Egy másik - másfél kilométerre lévő - temetőben feltárt 138 csontváz közül 18-on észlelték az erőszakos halál jeleit, ám az összes sebesülés inka fegyverektől származott. Mint Melissa Murphy rámutat, ez a tény igazolja a korabeli dokumentumok állítását, miszerint a spanyolok a mai Peru területére érkezve egy polgárháború kellős közepén találták magukat.