A fogyasztást ki lehet fejezni az elfogyasztott javak megtermeléséhez szükséges földterület méretével - summázta az  ökológiai lábnyom alapgondolatát Szigeti Cecília, a kutatás vezetője, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa az MTI érdeklődésére szerdán. 

Az ökológiai lábnyom az alapja  annak az átfogó környezetvédelmi indexnek, amelynek bevezetését az Európai Bizottság is szorgalmazza. Ennek fontosságát az indokolja, hogy a  gazdasági tevékenységek eredménye a GDP-vel jól mérhető ugyan, GDP viszont e tevékenységek környezetre gyakorolt hatását, a fenntarthatóságot nem méri - magyarázta a szakember. 

A győri kutatás során külön vizsgálják a Széchenyi Egyetem környezetre gyakorolt hatását. Az máris kiderült: ha minden hallgató évente csupán egyszer megy haza állandó lakhelyére szüleihez, s tér vissza onnan, 400 ezer kilométert, s a velejáró környezetterhelést jelenti. Ez akkora távolság, amivel tízszer megkerülhető az Egyenlítő. A hallgatók 1.490 különböző település állandó lakói. 

A vizsgálatokat az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület végzi. A kutatást - amely kiterjed  egyebek között a közlekedésre, az élelmiszer és energiafogyasztásra - a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ingyenes szakmai tanácsadással támogatja. A munkában KSH szakértő, továbbá az egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának több tagja közreműködik. 

A vizsgálat  eredménye képet ad a lakosságnak arról, milyen mértékben éli fel a környezetét, s egyúttal arra is figyelmeztet, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani Győr ökológiai lábnyomának csökkentése, vagy szinten tartás érdekében - közölte a kutatásvezető. A projektet 300 ezer forinttal támogatja az önkormányzat, a Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány pedig 100 ezer forinttal segíti - tette hozzá Szigeti Cecília. Mostanáig mintegy 1000 városnak számolták  ki a lábnyomát világszerte. A kutatások általános tapasztalata azt mutatja, hogy gyors ütemben éli fel az emberiség a bolygó tartalékait.