A BPA-t eddig kapcsolatba hozták fejlődési rendellenességekkel és más egészségügyi problémákkal. A BPA nagyon sok helyen van jelen, így CD-kben, csavarhúzók nyelében, szemüvegkeretekben és játékokban is előfordul. Évente világszerte 2,7 millió tonna ilyen polikarbonátot termelnek, így fontos lenne az ebből származó hulladékok ártalmatlanítása.

Kísérletekben most kiderült, hogy háromféle gomba is képes egy év alatt e műanyag 5 százalékának a lebontására, feltéve, hogy az anyagok ultraibolya sugárzásnak tették ki.

Bár egyelőre ez nem túl nagy mennyiség – mondta a kutatást vezető Mukesh Doble, aki vegyészmérnökként az Indiai Műszaki Intézetben dolgozik –, de reményt keltő szerinte, hogy a BPA-ból a kísérlet során semmi sem oldódott ki. Így a jövőben akár az ibolyán túli fénykezelés és a gombák bevetése enyhíthet a környezetvédelmi problémákon. Egyelőre ez persze csak az „út kezdete” a kutatók szerint, a BPA biztonságos tárolása és kezelése, a környezetbarát feldolgozás még messze van.

Jelenleg ugyanis a műanyagok tárolása nem megoldott: a nap, az eső és más hatások miatt kioldódhat a BPA a mostani hulladék-lerakóhelyekből, és bekerülhet a talajvízbe és élelmiszerekbe is.

Milyen gombákra volt szükség?

A kísérletben szereplő gombák közül kettő a talajból származik, egy harmadik pedig az úgynevezett fehér rothasztó gomba, amelyet az úgynevezett bioremediáció során már korábban is használtak. (Bioremediációra például szennyezett talajok megtisztításakor van szükség, ilyenkor a szennyezőanyag lebontása történik meg biológiai úton.)

A gombák enzimeket használnak fel a műanyagok kis darabokra vágásához, és Doble sejtése szerint ezután ezek a fehérjék akadályozzák meg a BPA kioldódását is. Az ultraibolya-fény valószínűleg az anyag szerkezetét gyengíti meg, így a gombák be tudnak hatolni a polikarbonát-molekulák közé.

Egyébként nem csak polikarbonátok tartalmaznak BPA-t, így más területen is fontos lehet a kutatás. A Wikipedia szerint az epoxigyantában is van például biszfenol A.