A BBC értesülései szerint a februárban indult Buzz startját követően a Gmail-felhasználók akarva-akaratlan egy új közösségi hálózat tagjaivá váltak, a Google ugyanis automatikusan összekapcsolta az egyes felhasználók címtárában található címeket. A keresőcég ezzel kritikák valóságos áradatát zúdította magára, az internetezőknek ugyanis eleinte csak minimális mértékben tette lehetővé, hogy saját kezükbe vegyék adataik sorsát.

Hét felhasználó ezért beperelte a céget, mondván, a Google megsértette személyiségi jogaikat. A peren kívüli megegyezés összege mintegy 8,5 millió dollárra (1 936 516 201 forint) rúg, melynek jelentős része – 30 százaléka – a bírósági költségekre megy el. A hét felperes fejenként mintegy 2500 dollár kártérítést kap, a maradékot pedig a személyiségi jogok védelmét hirdető civil szervezetek között osztják el.

A kezdeti felháborodást követően a Google változtatásokat léptetett életbe, lehetővé téve, hogy a felhasználók saját maguk állíthassák be, hogy kivel milyen kapcsolatban kívánnak maradni.

Az eset kapcsán egy másik nyomozás is indult a cég ellen. Texas állam legfőb ügyésze ugyanis vizsgálatot kezdeményezett, hogy kiderítse, a Google miként manipulálja a keresési találatokat. A július közepén indult ügy középpontjában az a kérdés áll, hogy a cég olyan módon kezeli-e a találatokat, amelyek megsértik Texas monopólium-ellenes rendelkezéseit. A BBC szerint az eljárást három vállalat – a Foundem, a SourceTool és a MyTriggers – kezdeményezte.

Don Harrison, a Google jogi főtanácsosának helyettese a cég blogján azt írta, a vállalat „áll a kereset elébe”, illetve „kész együtt dolgozni a legfőbb ügyész hivatalával”, mivel „bízik benne, hogy a jogi procedúra alátámasztja: a felhasználóik érdekeit tartották szem előtt”.

Harrison emellett utalt rá, hogy a panaszos cégek számára a Google legnagyobb konkurense, a Microsoft nyújt pénzügyi és egyéb jellegű támogatást.