szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Csaknem teljesen híján van a metánnak annak a Naprendszeren kívüli bolygónak a légköre, amelynek léte megingatta a tudósokat abban az elgondolásban, miszerint a gáz alapvető a hasonló égitestek számára.

A Naprendszerben keringő gázóriások - a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz - mind bővelkednek metánban. A NASA Spitzer űrteleszkópjával a GJ 436b jelű exobolygót megfigyelve, a tudósok úgy találták, hogy a Földtől egy 33 fényévre lévő csillag körül keringő, Neptunusz-méretű égitest körül szinte nyoma sincs a metánnak - olvasható a Yahoo News oldalán. "Egy ilyen hőmérsékletű és méretű égitest gazdag kellene, hogy legyen metánban, de hétezerszer kevesebbet találtunk annál, mint amennyit a modellek jeleztek" - fogalmazott a NASA hétfőn kiadott közleményében a University of Central Florida egyik kutatója.

A metán a legegyszerűbb szénhidrogén, négy hidrogén- és egy szénatom alkotja. Könnyedén létrejön hidrogén és szén együttes meglétekor, mint ahogy ez a Naprendszer gázóriásainak légkörében is kialakult. A kutatók a GJ 436b esetében a várt metán helyett nagy mennyiségben találtak szén-monoxidot, ez még inkább összezavarta őket. Több magyarázat is létezhet arra, hogy mi történik a távoli égitest légkörében. Elképzelhető, hogy ultraibolya-sugárzás bontja részeire a metánt, etilénné vagy más polimerré. Nem zárható ki, hogy az erős szél hoz magával mélyebbről szén-monoxidot, átvéve ezzel a metán helyét. A bolygó átlaghőmérséklete 527 Celsius-fok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Óriásbolygók holdjain is kialakulhat az élet

A tudósok szerint a földön kívüli életet először a Jupiter egyik holdján, az Európán érdemes keresni, ahol a jeges felszín alatt hatalmas óceánok lehetnek. A bonyolult és erős ár-apály hatások miatt ugyanis a Naptól távoli bolygók holdjai is felmelegedhetnek annyira, hogy kialakuljon rajtuk az élethez nélkülözhetetlen, meleg folyadékréteg.