„A mobilkommunikációban az elmúlt 15 évben két jelentős változás történt” – kezdte a január 24-én, a budapesti LOFFICE közösségi irodában rendezett beszélgetést Király István, a Magyar Telekom Nyrt. Marketing vezérigazgató-helyettese. „Az első a színes kijelzővel ellátott készülékek megjelenése volt, a második pedig az okostelefonok feltűnése. Eleinte csupán a vezetékes készülékünket helyettesítették a mobiltelefonok, amelyek viszonylag hamar személyes használati tárggyá váltak, sokan a vécére is magukkal viszik a mobiljukat. A következő lépésben már az úgynevezett harmadik képernyőként tekinthetünk az okostelefonra a televízió és a számítógép mellett.”

Belső Nóra, Ságvári Bence, Winkler Nóra műsorvezető, Nyíri Kristóf és Király István, a kerekasztal résztvevői

T-Mobile

Az okostelefonok népszerűségét figyelembe véve ez a jóslat könnyen teljesülhet: a mobilszolgáltató adata szerint ugyanis már a 2010-es karácsonyi időszakban eladott készülékek közül minden harmadik ebbe a kategóriába tartozott, a nemzetközi fordulópontot pedig az idei esztendő harmadik negyedévére teszik. Ekkortól ugyanis már az újonnan vásárolt készülékek több mint 50 százaléka az okostelefonok közül kerül majd ki.

„A technikai feltételek – úgy mint az egyre nagyobb kapacitású és egyre inkább felhasználóbarát készülékek tömeges megjelenése vagy a szélessávú mobilinternet-hozzáférés – és az emberi igények együtt teremtették meg az okostelefonok térhódításának alapját” – tette hozzá Király István. „Utóbbi talán a legfontosabb, hisz végső soron mindig a felhasználók döntik el, mi válik sikertörténetté. Az elmúlt évek fontos változása, hogy az információ azonnali megszerzése és az élmények valós idejű megosztása ma már a mindennapok részévé vált; ehhez az okostelefonok kínálják a leggyorsabb lehetőséget, legyen szó email küldéséről, vagy közösségi médiáról. De említhetem példáként akár a navigációs (GPS) alkalmazások használatát is.”

Az okostelefonok funkciói közül a navigáció az egyik legnépszerűbb

AP

„A mobiltelefonok megjelenéséhez hasonló jelentőségű kulturális változás talán az írásbeliség megjelenésekor következhetett be” – folytatta Nyíri Kristóf filozófus, az MTA rendes tagja. „Ez pedig egy bénító fordulat, egyfajta trauma: gondoljunk csak bele, a telefonok megjelenésekor a középosztály irtózott a magánéletük ilyen mértékű megsértésétől, hogy a lakásukba valaki egyszerűen 'becsöröghet'. De vegyük a másik oldalt: a mobiltelefonok megjelenése előtt a gyerekek sokkal kiszolgáltatottabbak voltak, ma már azonban a szülő bármikor felhívhatja őket. Visszatérve az írásbeliségre: a könyvek, levelek megjelenésekor az introvertált, befelé forduló személyiségek voltak előnyben, ma azonban, a választható kommunikáció korában mindenki megtalálhatja a számára legalkalmasabb kommunikációs formát.”

„A személyiségfejlődés szempontjából rendkívül fontos, hogy melyik fázisba illeszthető bele az okostelefonok megjelenése” – magyarázta Belső Nóra pszichiáter. „Különbséget kell tenni azok között a gyerekek között, akik beleszülettek az ilyen készülékek korába és azon felnőttek között – most még ők vannak többségben –, akiknek már a mobilkészülékek használatát is életük egy későbbi szakaszában kellett elsajátítaniuk. A személyiségfejlődés szempontjából az új dolgok, jelenségek mindig jelentős változást eredményezhetnek, emellett mintát is adnak, ezért a szülőknek nagyon nagy a felelősségük abban, hogy mit tanítanak meg a gyermekeiknek a telefonok használatáról, illetve a használat esetleges következményeiről. Ettől függetlenül pozitívumnak tekintem az okostelefonok megjelenését, mivel a kommunikáció is alapvető részét képezi a szocializációnknak, egy ilyen eszköz segítségével pedig az egysíkú kommunikáció kibővül, a kommunikációs tér többdimenzióssá válik.”

Az okostelefonok átalakítják a szocializációnkat

AP

Belső Nóra szerint az okostelefonok a fiatalabb generációk számára a biztonságérzet növekedését is jelentik, legyen szó akár arról, hogy a gyerek képes üzenni szüleinek, akár például a tanulásról, amikor bizonyos információkat az internetelérés segítségével pillanatok alatt megszerezhet. „Ha a szülő jól használja fel ezt az eszközt, a gyereket megtaníthatja formálni saját önképét” – tette hozzá a szakember.

A pszichiáter az okostelefonok gyógyászati segédeszközként való használatát is említette mint lehetséges alkalmazási módot: „aki szorongással küzd, pillanatok alatt találhat egy-egy olyan tesztet, amivel meghatározhatja, hogy szenved-e például depressziótól” – fejtette ki Belső Nóra. „De számos olyan alkalmazás is elérhető, amelyek segítségével meditálhatunk, vagy relaxáló hangokat, zenéket hallgathatunk.”

A gyógyászati felhasználásnál is lényegesebb talán, hogy az okostelefonok jelenthetik az egyik megoldást a XXI. század egyik legnagyobb kihívására: elterjedésük nagy szerepet játszhat a digitális szakadék, az információkhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentésében. Ságvári Bence szociológus, az internet, média és telekommunikáció területén kutatással és tanácsadással foglalkozó ITHAKA (Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ) ügyvezető igazgatója, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa szerint a digitális írástudás szintje szorosan összefügg az internethasználattal. Azok számára, akik anyagi vagy más okokból eddig nem használták az internetet, az egyre csökkenő készülék- és tarifaárak miatt elérhető közelségbe kerül a világháló, és ezzel elindulhatnak egy olyan úton, amelynek során lépésről lépésre csökkenthetik lemaradásukat.

Az emberek közti kommunikációban már most kézzelfogható változást hozott az okostelefonok megjelenése. A Nyíri Kristóf filozófus nevével fémjelzett, tíz éven át tartó kutatás szerint a mobiltelefónia széleskörű elterjedése óriási hatással volt a közösségszerveződésre. A szakember szerint ugyanis egy országban a mobiltelefon-penetráció tíz százalékos növekedése a GDP egy százalékos növekedését eredményezi.

„Ez hatalmas lehetőség a fejlődő országok számára” – magyarázta Nyíri. „Remek példa erre egyes indiai halászok esete, akik a mobilok segítségével nem a hozzájuk legközelebb eső kikötőbe hajóznak vissza az árujukkal, hanem oda, ahol a legjobb árat kapják portékájukért.”

Az okostelefon az ellenőrzés lehetőségét adja a fogyasztók kezébe

AP

„Az okostelefonok a kereskedelmet is gyökeresen átalakítják” – tette hozzá Ságvári Bence. „Egy ilyen készülékkel ugyanis akár az áruházban egy adott terméket nézve is kikereshetünk a konkrét termékkel kapcsolatos információkat, például azt is, hogy hol lehet megvenni olcsóbban. Így kontrolleszköz kerül a fogyasztók kezébe, akik ennek köszönhetően megfordíthatják a korábbi centralizált hierarchiát a kereskedőkkel, multikkal szemben.”

A kerekasztal-beszéletésen viszonylag kevés szó esett arról, hogy milyen veszélyeket hordoznak magukban a fejlett, kamerával és interneteléréssel ellátott mobiltelefonok. Az angol nyelvben néhány éve már meghonosodott a „sexting” kifejezés a szexuális tartalmú képek üzenetként történő küldésére. Ma már nincs is szükség okostelefonra, hiszen a belépő szintű készülékek többségén is található kamera, amellyel ezek a képek elkészíthetők, majd MMS-ben, esetleg e-mailben továbbküldhetők. Az okostelefonok többségén a népszerű közösségi hálózatok java is elérhető, így ez további veszélyforrást jelenthet a meggondolatlan tinikre nézve.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az erotikus tartalmú üzenetek küldését sokszor nem gondolják át a fiatalabb generáció tagjai, ez pedig már sokaknak okozott kellemetlenséget. A Music Television zenetévé a tavalyi évben tűzte műsorára Sexting in America: When Privates Go Public című dokumentumfilmjét, amelyben két olyan fiatalt mutattak be, akiknek az életét ugyancsak megkeserítették meggondolatlan döntéseik. A 19 éves Ally 16 évesen küldött egy félmeztelen fotót ex-barátjának, akit ilyen módon remélt újra meghódítani. A fiú azonban ehelyett minden ismerősének továbbította a felvételt.

A tinik meggondolatlansága később csúnyán visszaüthet

AP

„Azonnal zaklatni kezdtek” – nyilatkozta a lány az MTV-nek. „Az iskolatársaim különösen kegyetlenek voltak, a gyerekek a folyosón kurvának és ribancnak neveztek. A kép azóta is az interneten kering, és még mindig itt van a gondolataim között.”

Talán még súlyosabb helyzetbe keveredett a most 20 éves Philip Albert, aki 17 éves korában kapott 16 éves barátnőjétől meztelen képeket. A fiú 18. születésnapja után egy hónappal csúnyán összeveszett a lánnyal, és bosszúból a telefonjában lévő összes kapcsolatának – köztük tanárok, szülők, nagyszülők – továbbította a felvételt. Mivel már nagykorú volt, Philipet gyerekpornó terjesztésének vádjával letartóztatták, majd öt év próbaidőre ítélték. Az Egyesült Államokban az ilyen vádpontokban bűnösnek találtakat egyébként felveszik a szexuális bűnözők nyilvánosan elérhető listájára is. A fiatalembert emiatt kirúgták az egyetemről, ráadásul édesapjától is el kellett költöznie, mivel apja egy gimnázium közelében lakik, a listára került bűnösök azonban nem mehetnek gimnáziumok, játszóterek vagy templomok közelébe.

„Meggondolatlan döntést hoztam, amit nagyon bánok” – mondta Philip a vele készült interjúban. „De úgy érzem, sokkal súlyosabb büntetést kaptam, mint amit megérdemlek.”

„Mint említettem, a szülők felelősségén múlik, hogy gyermekük hogyan fogja kezelni a kezébe kerülő technológiát” – reagált a hvg.hu kérdésére Belső Nóra. „Mivel az okostelefonok folyamatos elérhetőséget tesznek lehetővé, rendkívül fontos, hogy bizonyos határokat meghúzzunk. Erre a mindennapokban is szükség van, hogy ne dolgozzunk folyamatosan, és a hétvégét megtartsuk a pihenés, a feltöltődés számára.”

A szülők felelőssége, hogy a gyerek miként használja a technológiát

AP

„A személyi számítógépek, hiába nevezzük így őket, még nem voltak igazán személyes eszközök” – tette hozzá Ságvári Bence. „Mások is használhatták a PC-nket, ráadásul a lakásban is jellemzően olyan helyen van, ahol más is láthatja, hogy mit csinálunk éppen. A mobiltelefon sokkal személyesebb eszköz. Egy felmérés szerint hazánkban egy átlagos gyerek 9 éves korában kezdi el használni az internetet – amit már az okostelefonokon is el lehet érni –, Svédországban ez már 7 éves korban bekövetkezik. A statisztikák szerint pedig 100 magyar gyerekből 6-nak volt negatív élménye az elmúlt egy évben. Emellett említeném még a zaklatás (bullying) jelenségét, ami azért is nagyon fontos, mert a 'net nem felejt', az oda felkerülő, adott esetben bántó, sértő tartalmakat nagyon nehéz eltüntetni. Ami pedig a szülők felelősségét illeti, fontos az odafigyelés, mivel a szülők Magyarországon vannak a legkevésbé tisztában azzal, hogy mit csinálnak a gyerekeik az interneten.”

A szakértők egyébként, bár egyetértettek a fenti problémák létezésével, úgy találták, hogy ezek olyan kérdések, amelyek az okostelefonok megjelenése előtt is megvoltak, a nagy teljesítményű készülékek használata csak áthelyezte a problémák súlypontját.