Az olaszországi Camerinói Egyetem kutatói a csillósok (Ciliata) osztályába tartozó Euplotes nobilii fajon végeztek el kísérleteket. A faj két látszólag teljesen elszigetelt populációban él az Északi-, illetve a Déli-sarkvidéken. Eddig csak gyanították a kutatók, hogy ugyanarról a fajról van szó, ugyanis elsősorban külső hasonlóságok alapján jutottak erre a következtetésre, genetikai vizsgálatra nem került sor.

Pierangelo Luporini és csoportja az Euplotes nobilii három-három, az Északi-, illetve a Déli-sarkvidékről származó törzsét pároztatta egymással sikeresen. A csillósok a magasabb rendű élőlényekhez hasonlóan képesek ivaros szaporodásra, amely során génjeik kicserélődnek. A hatalmas térbeli távolság ellenére a két külön élőhelyről származó egysejtűek életképes utódokat nemzettek - írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. Sőt, a Föld két pólusáról származó egyedek feromonjai (a kommunikációban szerepet játszó illatanyagai) is hasonlónak bizonyultak.

A kutatók mindebből kifolyólag most már biztosak abban, hogy egyetlen, közös génállománnyal rendelkező fajról van szó - írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Luporini a meglepő eredményre magyarázattal is szolgált: a parányi egysejtűek valószínűleg hideg tengeráramlatok segítségével kerülik meg a Földet, illetve jutnak el egyik sarkvidékről a másikra. A biológusok most azt szeretnék megvizsgálni, mennyire elterjedt e jelenség az egysejtűek között, ezért kutatásaikat más fajokra is kiterjesztik.