Még a legkiválóbb vírusirtó használata mellett sincsenek biztonságban a felhasználók adatai és személyes dokumentumai, ha azokat egyszerű, könnyen feltörhető jelszavakkal próbálják védeni – állítja Kiss Zoltán Gergő, az ESET magyarországi képviseletének vezető tanácsadója. Szavait alátámasztja az NRC által januárban elvégzett kutatás, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a magyar felhasználók jelentős része könnyen feltörhető jelszavakat használ levelezésének védelmére.
A legegyszerűbb jelszavakat a nők alkalmazzák: 27%-uk szimpla számsort vagy betűsort – például „12345” vagy „titok” – használ jelszóként, míg férfiak esetében ez az arány 19%. Ugyanakkor a férfiak 36%-a már betűket és számokat (például  „sanyi1982”, „baba12”) is használ a jelszavában, míg a nőknek csak 31%-a teszi ezt meg. Kis- és nagybetűket a nők 18%-a, a férfiaknak pedig 24%-a használ.

„A jelszavak feltörésére alkalmazott technológia fejlődése miatt az ideális jelszó ma már 10-12 karakter felett van, és egyaránt tartalmaz számokat, illetve kis- és nagybetűket, valamint egyéb írásjeleket” – tanácsolja Kiss Zoltán Gergő, aki szerint a „Sanyirolt456-B” vagy a „MamuciBrak35;” már a jobb jelszavak közé tartozik. A szakértő szerint ugyanakkor nehezen feltörhető jelszavakat jelentenek a kifejezések is, az „énelmentemavásárbafélpénzzel” vagy a „jajdeszeretemamákostésztát” hosszúságánál fogva szintén az erős jelszavak közé tartozik. A kutatás eredménye szerint ilyen kifejezéseket a férfiak 3%-a, míg a nők 6%-a használ adatainak védelmére. Az emlékezőképességük viszont jobb a gyengébb nem képviselőinek: mindössze 2%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem tudja a jelszavát, mert azt a gép tárolja, a férfiaknak 4%-a állította ugyanezt. 

A jelszóválasztásban amúgy korcsoportok, végzettség, sőt még lakóhely szerint is van különbség. A 18-29 évesek nagyobb arányban használnak kitalált szavakat („lianwer”, „gianron”), kifejezéseket adataik védelmére, míg az 50-69 közötti korosztály inkább tart elegendőnek egy egyszerű szót vagy számsort. A budapesti lakosokra és a felsőfokú végzettségűekre jellemzőbb a kis- és nagybetűk kombinált használata, míg a fővárosiakhoz képest a községekben lakók közül kétszer annyian választanak nehezebben feltörhető kifejezéseket adataik védelmére.