Az ausztrál kutatócsoport, amelynek tagjai között francia és német tudósok is voltak, szerdán tette közzé tanulmányát, amelynek megállapítása szerint az elmúlt 10 millió évben az indiai monszun intenzívebbé válása 20 százalékkal gyorsította fel az indiai tektonikai lemez mozgását. A kutatást vezető Giampiero Iaffaldano közlése szerint a tudósok már régóta tudták, hogy az új hegyeket vagy tengeri árkokat létrehozó tektonikus mozgások befolyásolják az éghajlatot, a mostani vizsgálatok azonban első ízben mutatták ki, hogy ennek az ellenkezője is igaz. Elméletük révén valószínűleg könnyebben meg lehet majd érteni, miként keletkeznek a nagy földrengések.

"Az óceáni medencék bezáródása vagy az Andokhoz hasonló magashegységek kialakulása olyan földtani folyamat, amely befolyásolja az éghajlatot - fejtette ki a kutató. - Mi viszont azt mutattuk ki, hogy az ellenkezője is igaz, az éghajlat szintén befolyásolja a tektonikus lemezek mozgását." Nem kell azonban arra gondolni, hogy az általános felmelegedés miatt megnő az olyan erős földrengések gyakorisága, mint a legutóbbi japáné, hiszen ezek a jelenségek évmilliókban mérhetők.

A tanulmány az Earth and Planetary Science Letters című szakfolyóiratban jelent meg. A kutatócsoport most azt kívánja vizsgálni, hogy az éghajlat és a tektonikus mozgások közötti összefüggés létezik-e Indián kívül a világ más részeiben is. Iaffaldano szerint elképzelhető, hogy az éghajlat hasonló hatása szintén kimutatható az Andokban és a Sziklás-hegységben.