Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását
Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.
A híd felrobbanására számos elmélet született, ezek közül a szivárgó gázvezeték, egy eldobott cigaretta, egy éppen elhaladó hajóból kipattant szikra és a detonáció előtt beszerelt aknatöltetek szerepelnek a leggyakrabban, de mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük meg, hogyan számolt be az eseményről másnap a Pesti Hírlap!
Sehogy.
A nyilasok ugyanis nem a híd felrobbanására készültek, hanem pártvezérük nemzetvezetői esküjét akarták népszerűsíteni a nyilvánosság előtt. (Titokban viszont Ungváry Krisztián történész szerint már ekkor a Budapestről való menekülést fontolgatta a nyilas kormány, és csak német nyomásra maradtak Szálasiék a fővárosban.)
Éppen ezért a robbanás másnapján, november 5-én a Pesti Hírlap címoldalán ez a hatalmas cím volt olvasható: „Szálasi Ferenc Nemzetvezető eskütétele”. A nyilas pártvezér és a németek megszállta ország (formailag) teljhatalmú ura az MTI jelentése szerint szombaton „délben a magyar országgyűlés két házának együttes ülésén a királyi várpalota fehér márványtermében a Szent Korona előtt nemzetvezetői esküt tett”.
Egy fontos kérdés 1944 novemberében: hogyan szólítsuk a Nemzetvezetőt?
Ezután szintén fontos közlemény következett, amely szerint „Magyarország Nemzetvezetőjének megszólítása írásban és szóban: ’Nemzetvezető!’, magánérintkezésben bárki a ’Testvér’, pártban párttagok a ’Pártvezető testvér’ megszólítást használhatják. Borítékokon a címzés: ’Nemzetvezető’, ’Pártvezető’, vagy ’Szálasi Ferenc testvérnek’.”
A közlemény – mert cikknek azért nehéz lenne nevezni ezt az irományt – nem másról számolt be, mint hogy Szálasi Ferenc átvette Horthy kormányzó jogköreit, és az ország első számú embere lett. Mindez az után történt, hogy Horthy sikertelen kiugrási kísérlettel próbálkozott 1944. október 15-én, mire a németek beavatkoztak, gyakorlatilag lemondatták a kormányzót, és Szálasit tették meg „nemzetvezetőnek”. (A németek már 1944. március 19-étől megszállva tartották az országot, de Horthynak még volt némi tekintélye előttük – Szálasival viszont gyakorlatilag egy bábot kaptak a kezükbe.)
Csak november 7-én jelenik meg az első hír a Margit hídról
A Margit híd felrobbanásáról azonban semmi hír. Az első beszámoló csak napokkal később, november 7-én jelent meg a Pesti Hírlapban. A lap harmadik oldalán, középtájon jelent meg egy rövid kommüniké. A címe ez volt: „A Nemzetvezető részvéte a Margit-hídi szerencsétlenség miatt”.
„Szöllősi Jenő helyettes-miniszterelnök vasárnap a Nemzetvezető megbízásából felkereste Morvay Gyulát, Budapest székesfőváros főpolgármesterét és Doroghi Farkas Ákos polgármestert és kifejezte a Nemzetvezető részvétét a Margit-hídon történt, áldozatokat követelt robbanási szerencsétlenség miatt. A főpolgármester és a polgármester felkérték a helyettesminiszter-elnököt, hogy a kifejezésre juttatott részvétért tolmácsolja köszönetüket a Nemzetvezetőnek” – közölte az MTI.
Némi információ – a halottak számáról egy szó se
A lapban még annyit hozzáfűztek a részvétnyilvánításhoz, hogy „A Margit-hídon munkálatok közben úgy látszik a gázvezeték hibája folytán szombaton robbanási szerencsétlenség történt, amelynek folytán a forgalom a hídon megszakadt. Sajnálatosképpen a szerencsétlenségnek emberélet is esett áldozatául. A hivatalos vizsgálat folyamatban van. A forgalmat egyelőre másfelé terelik. A többi hídon át történő forgalom zavartalanságának és biztonságának biztosítására a kellő intézkedéseket nyomban megtették”.
Különösen nagy volt a csönd az áldozatok számáról, amelyet ma sem lehet pontosan tudni. November 8-án mindössze egy kisebb hír jelent meg a Pesti Hírlapban. A 3. oldalon ez volt olvasható: „a Margit-hídtól délre, valamint a Margit-sziget és a pesti part között kompok közlekednek, amelyek az állati erővel vont teherszállító kocsik és a gyalogosok szállítására szolgálnak. A kompokat géperejű járómű igénybe nem veheti”.
| Hogyan emlékezett vissza egy szemtanú a robbanásra? |
| „Mikor a Vígszínház elé értünk, óriási robbanás rázott meg minket. (…) Visszarohantam a Duna-partra, akkor már óriási tömeg gyűlt össze. Szörnyű látvány volt. A pesti oldalon szakadt le a két ív. Villamosok, autók zuhantak a vízbe, emberek százai. Egy 6-os villamos két összetört kocsija még kilátszott a vízből, sebesültek jajveszékelése hallatszott. A hídrácsokon holttestek hevertek, a kavargó vízben hullák, fuldokló sebesültek. Hajók, csónakok, a rendőrség motorosai nyüzsögtek a híd körül, próbálták menteni, akit még lehetett. Körülbelül 800 ember tartózkodott a hídon a robbanás pillanatában” – jegyezte föl Kovalovszky Miklós naplójában. (Forrás: Ungváry Krisztián: Budapest ostroma) |
Ezután már a főváros pesti oldalának „önkéntes kiürítéséről” szólnak a hírek, vagyis arról, hogy a honvédelmi miniszter felszólította a pestieket: a hadrafoghatók maguktól hagyják el otthonukat, mert a szovjet csapatok nagy eséllyel elhurcolják majd őket. Mindez már a közelgő szovjet offenzíva miatt jelent meg az újságokban és a falragaszokon.
Mi történhetett a Margit híddal?
A Margit híd sorsáról nagyon keveset lehet biztosan tudni. A november 4-ei robbanás áldozatainak számát száz és ötszáz közé becslik a különböző szakértők. Minthogy azonban sokan a Dunába fulladtak, valószínűleg sosem derül ki, mennyien haltak meg. Dr. Gáll Imre A budapesti Duna-hidak című, 2005-ben, a Hídépítő Rt. által megjelentetett könyvében „véletlen” robbanásról ír, amely csúcsforgalom idején történt november 4-én.
Szerinte az aláaknázott hídon a pesti mederágnak a parthoz csatlakozó nyílásában a németek által elhelyezett robbanótöltetek váratlanul felrobbantak, és az ívtartót középen kettétörték. „A robbanás a legnagyobb forgalom közepette, 1944. november 4-én, szombaton déli 12 órakor következett be. A robbanás ereje és a vízbe roskadó szerkezet a mederpillérre olyan hatalmas erőt adott át, hogy az elmozdult és mozgása átadódott a mederhíd következő ívére, a másik mederpillérre és a középső pillérhez csatlakozó ívre is. Ezek az ívek szintén eltörtek és a vízbe zuhantak. Csak a középső pillér nagyobb tömege akadályozta meg azt, hogy az erőhatás tovaterjedése révén a hídnak mind a hat nyílása a mélybe zuhanjon. A szerencsétlenség emberéleteket is követelt, járművek vesztek a Dunába” – írta Gáll.
A szerző szerint később megállapították, hogy „a robbantást előkészítő 6. sz. német hadsereg utászai akkor azon dolgoztak, hogy az ívek záradékaiban már korábban elhelyezett robbanótöltetekbe beszereljék a robbanófejeket is. Az utászok közül negyvenen estek a baleset áldozatául, közel száz magyar állampolgár fulladt a vízbe. A baleset közvetlen okaként a hídon lévő hibás gázvezetékből kiáramló gáz lángralobbanását jelölték meg, mely valószínűleg égő cigaretta következtében gyulladt meg és robbantotta fel a gyújtófejet”.
A hídon halt meg Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok kardvívó is. A Wikipedia szerint „zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatosnak, és az őket szállító teherautó 1944. november 4-én éppen a Margit-hídon volt, amikor az felrobbant. 38 éves volt”.
Mindenképpen a német hadsereg a felelős
Gáll végül így összegzi a történteket: „Akár elfogadjuk a vizsgálat eredményét, akár nem, a szerencsétlen balesetért mindenképpen a német hadsereg volt a felelős”.
A szerző felidézi végül azt is, hogy a Margit híd megmaradt részeit 1945. január 18-án pusztították el a németek, hogy a visszavonulásukat fedezzék. Ez már szándékos cselekedet volt, de ekkor sem alakult minden a tervek szerint: a szárnyhidat nem tudták megsemmisíteni a nácik. A hídból csupán a pillérek maradtak meg Gáll szerint.
A várostörténettel foglalkozó Buza Péter a Duna-hidakról szóló könyvében nem a műszaki részleteket elemzi, inkább az eseményekre koncentrál. Szerinte a Bihar gőzös hetven embert mentett ki a Dunából a híd leomlása után. Sokan pedig a Parlament lépcsőjénél úsztak ki. Buza szerint sem tisztázott egyébként a robbanás oka, amelynek – az ő adatai alapján - 500 ember eshetett áldozatul. Van ennél is drasztikusabb adat: eszerint a 40 német katonán kívül 600 magyar, civil áldozata is lehetett a hídrobbanásnak – erről egy blogon lehet olvasni. Egy másik blog szerint ugyanakkor ötvenen haltak meg a katasztrófa során – mindezeket az adatokat azonban ma már aligha lehet hitelt érdemlően alátámasztani.
A szovjet ostrom nyitánya volt?
Ungváry Krisztián a Budapest ostroma című könyvében a szovjet ostrom „nyitányaként” fogja fel a Margit híd felrobbanását – természetesen nem a szó szoros értelmében, az ágyúk ugyanis ekkor még "csak" Vecsés határában dörögtek, a fővárosiak még nem érzékelhették közvetlenül a szovjet offenzívát.
Ungváry 600 áldozatól ír a korabeli vizsgálatokra hivatkozva, de ő is jelzi az adatok bizonytalanságát. A történész szerint "maga a robbanás az utólagos vizsgálat szerint azért következett be, mert az őrzést a magyaroktól aznap átvevő németek gyakorlatképpen élesre szerelték a tölteteket, és a gyújtózsinór egy akkor áthaladó hajóból kipattanó szikra miatt begyulladt".
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Margit híd: később és drágábban, de a miénk – lesz
Egy héten belül befejezik a közlekedést korlátozó munkákat a Margit hídon – ígéri a felújítás kivitelezője. A rekonstrukció a főváros által később megrendelt munkálatokkal, így a díszkivilágítás kiépítésével és a hídfők kialakításával folytatódik, ezek azonban a közlekedést már nem befolyásolják. A Margit híd felújítása jelentős csúszás után a végéhez közeledik.
Elkezdődött: nyolc 26 tonnás teherautóval tesztelik a Margit hidat
A szárnyhídra nyolc, egyenként 26 tonnás teherautó hajtott fel, amelyekkel hét tesztet hajtanak végre különböző teherállásokban, amikor a járműveket más-más alakzatban állítják fel a szárnyhídon.
Nem járnak a villamosok hétvégén a Margit hídon
Budapesten a végleges felsővezeték kiépítése miatt vágányzár lesz hétvégén a Margit hídon, nem járnak a 4-es, 6-os villamosok.
Ma este lesz a Margit híd szárnyhídjának próbaterhelése
A Margit híd felújításának kivitelezője ma este kezdi az átkelő Margitszigetre vezető szárnyhídjának próbaterhelését, a gyalogosok itt csak a mérések szüneteiben tudnak bemenni a szigetre.
„Előtte a folyam, az új hid” – a Margit híd története
Fel sem épülhetett volna, mégis felépült. Kevésnek bizonyult, kibővítették. Kétszer is elpusztították, mégis újra áll. Aztán békeidőben elhasználtuk. A Margit híd Budapest egyik legfontosabb és legkülönlegesebb hídja, amely végre visszakapta régi, Budapesthez méltó pompáját. A felújítás végéhez közeledve felidézzük a Margit híd kalandos történetét.
Felújítás aranyárban – avagy miért drága a Margit híd?
A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára? S kik állnak a közbeszerzésen induló cégek mögött? Pénzügyi összefoglalónk.
Index: elrontották a budai kerékpáros alagutat
Elrontott a kivitelező a Margit híd budai hídfőjébe fúrt új kerékpáros alagút forgalomtechnikai jelzéseit, ezért zárták le az átjárót kedden nem sokkal a megnyitása után – írja az Index.
Mikor lesz végre kész a Margit híd?
A Margit híd felújítása két éve, 2009. augusztus 21-én kezdődött el. Az első elképzeléshez képest egy évvel később helyezik véglegesen forgalomba - írja a Blikk.
Amit a Margit híd felújításáról tudni érdemes
Hétfőtől ismét megállnak a villamosok a Margitszigetnél és részlegesen átadták a Margit híd északi járdáját is, ezzel a legtöbb forgalmi korlátozás megszűnt a felújított átkelőn. A Margit híd rekonstrukciója több mint két évig tartott; a híd közelgő átadása alkalmából összefoglaltuk a felújítás részleteit.
A hónap végétől élvezhetjük a margitszigeti megállót
Továbbra is zajlanak a munkálatok a Margit hídon. A járókelők leginkább a villamosmegálló átadását várják, amelyet várhatóan augusztus végétől lehet használni.
Z. Halmágyi Judit: A kétarcú Margit híd
A Margit híd építészete, Budapest életében betöltött szerepe és a felújítás jelentősége egy építész szemével. Z. Halmágyi Judit írása.
Alakul a Margit híd, jönnek a lezárások
Szakaszosan lezárják az alsó rakpartot a Margit híd felújításához kapcsolódó korrózióvédelmi munkálatok miatt.
Zavaros helyzetben: a Margit híd avatása 1876-ban
Rendkívüli politikai csatározások közepette, a miniszterelnök távollétében adták át 1876-ban a második állandó hidat a Duna pesti szakaszán. Az elsőt még Haynau avatta fel, a másodikat, a Margit hidat viszont egy mára elfeledett közlekedési miniszter.
